Számos európai háziorvos kénytelen egyre több beteget átvenni a nyugdíjba vonult vagy a szakmából kilépett kollégáktól, eközben pedig semmilyen törekvés nincs a kiesett klinikusok pótlására. A túlterhelt orvosok szerint a rájuk zúdult temérdek munka nem csak az ő egészségüket veszélyezteti, hanem a betegek is kárát látják a megoldatlan problémáknak – számolt be az Euronews. Jean-Marcel Mourgues, a Francia Orvosi Kamara alelnöke szerint az orvosok túlságosan megfeszített munkája szörnyű következményekkel jár:

Ez azt jelenti, hogy feladjuk és elveszítjük az ellátás minőségét, és később kezeljük a betegeket.

Veszélyben vannak a betegek?

Mind Franciaországban, mind Portugáliában minden tizedik lakosból több mint egynek nincs háziorvosa, ami lelassítja a kezelést, és arra kényszeríti a betegeket, hogy más szakorvosokat keressenek.

Mourges elmondta, hogy 2022-ben enyhe növekedést tapasztaltak a többlethalálozásban, pedig nem erre számítottak a világjárvány után: egyesek azt mondják, hogy ez az influenzának vagy a globális felmelegedésnek köszönhető, de ez olyasmi, amit nem mértek megfelelően.

A szakember szerint azonban mindez valószínűleg elkerülhető lett volna, ha az emberek időben megkapják a megfelelő kezelést.

Ugyanez a helyzet Spanyolországban is: Gabriel del Pozo Sosa, a Spanyol Orvosi Szakszervezetek Szövetségének főtitkára szerint az ellátás minősége is jelentősen romlott

Nem azért, mert nem akarjuk ellátni a betegeinket. Hanem azért, mert átlagosan nyolc percet tudunk velük tölteni, és akár nyolcvanat is látunk naponta. Végül nem alszunk eleget ahhoz, hogy megfelelően tudjunk dolgozni.

Hozzátette, hogy éppen ezért az orvosok körében jelentősen megnőtt a betegszabadságok száma is.

Miért olyan nehéz új orvosokat toborozni?

Minden uniós tagállamnak megvannak a maga sajátos követelményei a leendő orvosok képzésére, valamint a leendő orvosok előre tudhatják azt is, hogy milyen munkabérre számíthatnak.

Az Euronews által megkérdezett szakemberek azonban mind ugyanazt a megállapítást tették:

a következő generációkat az alacsony fizetések miatt eltántorították attól, hogy hosszú tanulmányokat folytassanak.

Federico di Renzo, az Olasz Orvosok Autonóm Uniójának tagja szerint ez részben a hallgatói ösztöndíjaknak köszönhető, amelyeket 1999 óta gyakorlatilag befagyasztottak.

A portugál orvosok helyzete az elvándorlás miatt vált még nehezebbé az elmúlt években: az általános orvosok 2023 szeptember elején léptek sztrájkba, elítélve a más uniós és OECD-országokhoz képest különösen alacsony fizetéseiket.

Egy szakorvos, aki heti negyven órát dolgozik, körülbelül nettó 1800 eurót keres havonta. Lehetetlen egy kétszobás házat 1200 eurónál kevesebbért bérelni.

– mondta Jorge Roque Cunha, a Portugál Orvosok Független Uniójának képviselője. Bár ez a bér még mindig az átlagbér felett van, Cunha szerint a portugál lakhatási válság csökkentette az életminőséget.

Mi a megoldás?

„Újra egyensúlyba kell hozni a rendszert” – mondta di Renzo, aki osztotta európai kollégái keserű értékelését. Számára minden a számokról szól: a fizetésekről és mindenekelőtt a munkaerő-felvételről.

Be kell fektetnünk az egészségügyi ágazat munkaerő-tervezésébe

– hangsúlyozta Sarada Das, az Európai Orvosok Állandó Bizottságának főtitkára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy normalizáljuk, hogy az orvosok túlórázzanak, hogy pótolják a munkaerőhiányt.

Ha egy ország tudatában van ennek, az azt jelenti, hogy már most is munkaerőhiány van. A tagállamokon múlik, hogy felmérjék a jövőbeli igényeket az ellátás tekintetében, és feltegyék maguknak a kérdést: milyen munkaerőre lesz szükségünk, több embert kell-e képeznünk?

Egy háziorvos képzéséhez azonban csaknem tíz év kell, a szakorvosoké pedig még tovább tart.

Az Egészségügyi Világszervezet 2023. szeptember 14-én közzétett jelentése arra figyelmeztetett, hogy ezek a munkaerő-problémák az egészségügyi ágazatban ketyegő időzített bombát jelentenek, és ha nem történik azonnali intézkedés, még nehezebb helyzetbe kerül az egészségügy.