Az aprócska balkáni ország, Macedónia társadalma útelágazáshoz érkezett abban a belső küzdelmében, amelyben keresi fejlődésének útját - írta Leonid Bershidsky, a Bloomberg orosz származású elemzője a szeptember utolsó hétvégéjére időzített névváltoztatási népszavazás előtt. A szavazóknak arról nyilváníthatnak véleményt, hogy elfogadják a kormány megállapodását a görög vezetéssel, miszerint a jövőben országuk neve Észak-Macedónia legyen.

A tét az, hogy ha igent mondanak, azzal utat nyitnak országuk NATO- és EU-csatlakozása előtt. Görögország nem fogadja el, hogy egy államot ugyanúgy nevezzenek, mint északi tartományát, ezért amíg a macedónok nem változtatják meg országuk hivatalos elnevezését, blokkolja mindkét folyamatot. Így a tengeri kijárat nélküli, kétmilliós ország nem indulhat el azon az úton, amelytől számottevő gazdasági fejlődést remélhet.

Hiába lehet a többség

Az emberek többsége támogatja az ország EU- és NATO-tagságát és a macedón-görög megállapodást is, és a népszavazás előtt az "igenre" buzdító plakátok lepték el az utcákat. Ennek ellenére kétséges, hogy a referendum elindítja-e az országot Európa centruma felé, mert a nacionalista erők, köztük olyan politikusok, akik az országot 2006 és 2016 között kormányzó VMRO-DPNE-hez tartoznak, a referendum bojkottjára szólították fel a szavazókat.

Ha a szavazásra jogosultat fele nem megy el, érvénytelen lesz a voksolás. A radikális jobb és az országot befolyásolni igyekvő orosz vezetés erre játszik, amivel megbuktathatják az Athénnal kötött megállapodást görög kollégájával, Alekszisz Ciprasszal aláíró, szociáldemokrata Zoran Zaev miniszerelnök kormányát. A helyi Telma TV közvélemény-kutatása szerint, amely a szavazás előtti héten készült, az emberek 57 százaléka tervezte, hogy részt vesz a referendumon és 70 százalékuk azt mondta, hogy az "igen" mellé teszi az X-et.

Előzmények

Bershidsky szerint az ország elvesztegetett tíz évet a Nikola Gruevski vezette VMRO-DPNE kormányzása alatt. A párt hatalomra kerülése után fokozatosan megerősítette ellenőrzését a népszerű média felett és támadta a nyugati támogatásokat is élvező civil szervezeteket. Mindezt egy bizarr nacionalista projekt jegyében tette, amit 2008-ban indított útjára, amikor kiderült, hogy Görögország az ország neve - Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság - blokkolja szomszédja nyugati integrációját.

Gruevski nagy hibát vétett ekkor - idézi a Bloomberg cikke Ljubomir Frckoski jogász professzort, korábbi külügyminisztert -, ugyanis úgy döntött, hogy szkanderezésbe kezd a görögökkel. Kampányt indított annak "bebizonyítására", hogy országának lakói Nagy Sándor örökösei. Bárkit kérdezett most erről az ország fővárosában, Szkopjéban Bershidsky, csak legyintés volt a válasz, mivel az emberek alapvetően szlávnak tartják magukat (miközben nagy muszlim kisebbség is él az országban).

Korrupció

A volt külügyminiszter szerint Gruevski csak zűrzavart okozott azzal, hogy hellén kultúrát akart ráerőszakolni a szláv társadalomra. Bukását azonban nem ez okozta, hanem a kormányzati korrupció, amelynek alapján a Transparency International korrupciós listáján Koszovó előtt az utolsó előtti helyen végzett a volt jugoszláv tagköztársaságok összehasonlításában. A volt miniszterelnök végül egy lehallgatási botrányba bukott bele, majd egy korrupciós ügyben idén elítélték.

Gruevski egyébként nem NATO- vagy EU-ellenes, illetve oroszbarát. Csak éppen a görögökkel vívott szélmalomharcában közeledett Moszkvához, hogy rábírja a Nyugatot: kényszerítse rá Athént álláspontja megváltoztatására. Ez nem jött össze viszont az orosz nagykövetség "távoli helyőrségből" kulturális központtá nőtte ki magát Szkopjéban.

Az agymosás utóhatása

A kormány nagy részvételben reménykedett a népszavazási kampány alatt, főként a fiatalokban bíztak, akiket igyekeztek külön megszólítani. A Bloomberg publicistájának benyomása szerint a legnagyobb veszélyt nem is bojkottra felszólító, halvány ellenkampány jelentette, hanem az ország tíz éven át tartó félrekormányzását követő szellemi tehetetlenségi nyomaték, fásultság és érdektelenség, ami a társadalomra nehezedik. Aki tehette, rég kivándorolt: egy felmérés szerint a háztartások 46 százalékának legalább egy tagja külföldön él.

A fotó forrása: Robert Atanasovski/AFP