Amerika palaenergia-forradalma megváltoztatta a játékszabályokat, és meghatározó szerepe van abban, hogy öt éven belül az USA lesz a világ vezető olaj- és gáztermelője - írta középtávú olajpiaci elemzésében a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA). Az amerikai energiaügyi tájékoztatási hivatal (EAI) szerint ezt a célt még idén elérheti az USA, amelynek palaolaj tartalékát, amit 2011-ben még 32 milliárd hordóra tettek, ma már 58 milliárd hordóra becsülik. A szénhidrogének palából való kinyerése felére szorította le a gáz árát, több százezer munkahelyet teremtett és egy százalékot adott az USA bruttó hazai termékéhez.

Európa enyhén szólva óvatosabban viszonyul a palamezők kitermeléséhez. Az amerikai állásponthoz - mondhatni szokásosan - a britek állnak a legközelebb, ahol üzleti körök erős nyomást gyakorolnak a kormányra az ágazat támogatása érdekében. A becslések szerint a palagáz-beruházások szintje elérheti az évi 3,7 milliárd fontot és 74 ezer munkahelyet teremthet. A kontinensen tapasztalható félelmekkel szemben a britek 44 százaléka támogatja, és csak 26 százalékuk ellenzi a palagáz kitermelését - mutatta az ICM felmérése. Az ellenzők azonban zajos tüntetéseken tiltakoztak, miután az energetikai cégek megkapták az engedélyt a kutató fúrások megkezdésére.

Kapcsolódó

Franciaország viszont, amely a kezdetektől a palamezők kitermelése ellen a leghevesebben tiltakozók közé tartozik, a múlt hét végén megerősítette ezt az álláspontját, amikor az alkotmánybíróság fenntartotta a 2011-ben meghirdetett, a kutatásokat is tiltó moratóriumot. Francois Hollande szocialista párti államfő is egyetért a környezetvédőkkel ebben a kérdésben, annak ellenére, hogy a tilalom feloldását követelők szerint nem létezik egyetlen olyan tanulmány sem, amely bizonyítaná a szénhidrogének palából való kinyerési technológiájának (fracking) kockázatát. A zöldek azonban nemcsak a talajvizek elszennyezésétől, hanem még attól is tartanak, hogy a fúrások földrengéseket okoznának - írta a Daily Mail. A legújabb félelem, hogy a fúrásokból metángáz szabadul fel, azonban ennek mennyiségét eddig nem sikerült megállapítani.

Nehéz helyzetben van pala-ügyben az Európai Unió, mert a másik oldalról erősen szorongatják azok a tagországok, amelyeknek létérdeke a palamezők kitermelése - nem is annyira olcsóbb ára, hanem energiabiztonságuk és függetlenségük miatt. A szocialistának nevezett rendszerek összeomlása óta a tábor egykori tagjai folyamatosan beszélnek arról, milyen fontos lenne megszabadulni függésüktől az orosz olaj- és gázimporttól, a gyakorlatban azonban semmilyen eredményt sem értek el. Ezért fogadták a pala nyújtotta lehetőséget olyan lelkesen Európa közepén és keleti felében, különösen Lengyelországban. Az új uniós tagok legnagyobbikának az amerikai becslések először azt ígérték, hogy egy új Norvégia lehet. Ezt ugyan a későbbi vizsgálatok nem igazolták, de még mindig 50-100 évnyi hazai fogyasztást fedezhetnének a palamezők gázából. Ezért számukra egyértelműen elfogadhatatlan volna a kutatás és a kitermelés uniós tilalma, amit Brüsszel nem hagyhat figyelmen kívül.

Az EU eddig úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi szakaszban - amikor még a kutató fúrások is alig kezdődtek meg - elég biztonságot adnak az általános környezetvédelmi szabályok. A Reuters most úgy értesült, hogy várhatóan az év végén végre meghozzák a palamezők kitermelésére vonatkozó direktívát a 2030-ig terjedő energiapolitikai csomag részeként.