Az európai kilábalás "lendületet kaphat" attól, hogy az Eurostat a korábbi beharangozással összhangban szeptembertől módosítja az uniós tagországok GDP-jének számítását: figyelembe veszi a feketegazdaság termelési értékét is - írta a CNBC. Már meg is jelent az első becslés: a londoni statisztikai hivatal jelentése szerint az illegális tevékenységek, köztük a prostitúció, illetve drogok importja, gyártása és fogyasztása nagyjából tízmilliárd fonttal, a GDP 0,7 százalékával dobja meg a gazdasági növekedést.

Ez jó hír a briteknek, hiszen 2014 első negyedévében éves összehasonlításban mindössze 0,8 százalékkal bővült a szigetország GDP-je, ami tehát a feketegazdaság hozzájárulása nyomán majdnem kétszer ekkora lehetett. Profitálhat a változásból Franciaország, amelynek gazdasága stagnál, illetve Olaszország, amely kicsi GDP csökkenést szenvedett el január és március között.

A nyugat-európai országok közül Finnország és Svédország esetén 4-5, Ausztria, Hollandia és Nagy-Britannia esetén 3-4 százalékos plusznövekedéssel számol az Eurostat - szó szerint papíron. (A londoni és brüsszeli becslés tehát eltér, ami mutatja a számítások nehézségét.) Az EU egészének GDP-jéhez 2,4 százalék többletet adhat hozzá a fekete gazdaság, miközben az első negyedévben mindössze 0,3 százalék volt a növekedés tempója.

Nehézségek

A szakértők persze több szempontból is problematikusnak látják a változást. Nem egy számviteli "trükk" a megoldás Európa gondjaira. Ha az embereket beszorítjuk a feketegazdaságba, az sokkal inkább baj, mint az egészséges kilábalás receptje - hangsúlyozza Tanosz Vamvakidisz, a Bank of America Merrill Lynch Global Research devizastratégája. A szakértő a számbavétel módszertanát sem tartja megbízhatónak és úgy véli szerencsésebb lenne csak összesített mutatót közölni az illegális tevékenységekről ahelyett, hogy részletezik a feketegazdaság egyes "szektorainak" teljesítményét.

Nehezen kezelhető problémát okoz az is, hogy egyes tevékenységek az uniós tagországok egy részében legálisak, míg másokban nem - mondja Raoul Rupael, az Open Europe kutatócsoport gazdaságkutató részlegének vezetője. Elég kényelmetlen, hogy a kormányok olyan gazdasági tevékenységeket próbálnak megbecsülni, amelyek illegális volta az bizonyítja, hogy ki tudtak bújni az ellenőrzésük alól. Ezzel rámutatnak a végrehajtó hatalom gyengeségeire.

"Nagyot szakíthat" a régió

Az új elszámolási rendszer teljesen felboríthatja az országok GDP szerinti eddigi rangsorát, különösen ami az új tagokat illeti. Egy tavalyi tanulmány szerint - amelyet Friedrich Schneider, a linzi egyetem kutatója, a Visa Europe és az AT Kearney együttműködésével készített - 2013-ban a bolgár árnyékgazdaság a bruttó hazai termék 31 százalékát teszi ki. Romániában, Litvániában és Észtországban 28-28-28 százalék ez az arány. A skála másik végpontját Svájc és Ausztria jelenti, ahol csupán hét, illetve nyolc százalék a feketepiac értéke. Lengyelországban a GDP 24 százalékára, Magyarországon 22 százalékra tette az árnyékgazdaság arányát ez a jelentés.

Sokat számít Magyarországon is

A KSH 2006-ban közölt először olyan GDP-adatot, amelybe az uniós normákat figyelembe véve belekerült a prostitúció, illetve a drogtermelés és -kereskedelem. A "drogágazat" számbavételéhez az orvosi és az igazságügyi statisztikákból kalkulálja az adatokat hivatal, emellett a rendőrség és az adóhivatal forrásaira is támaszkodnak. A prostitúciónál az érdekvédelmi szervezetek adatszolgáltatásaira, illetve oknyomozó riportokra épül a statisztika. A feketegazdaság legkritikusabb területe - mind idehaza, mind az unióban - az áfacsalás, különösen a körbeszámlázásos trükkök. A statisztikai hivatal 2009-ben visszamenőleg módosította a GDP-adatokat. A magyar GDP-t a prostitúció és a kábítószer-kereskedelem érezhetően, 1-1,5 százalék körüli értékkel dobta meg.