A könyvelési szabályok lazításában, a pénzügyi szabályozás szigorításában, valamint a helyzetre való tekintettel a közösségi verseny és költségvetési törvények végrehajtásának nagyobb rugalmasságában egyeztek meg az EU vezetői. Közös fellépési tervet ugyanakkor nem fogadtak el. A szombati párizsi csúcstalálkozón a német, francia, brit, olasz és luxemburgi vezetők mellett az Európai Központi Bank (ECB), valamint az Európai Bizottság képviseltette magát, a megbeszélésekre egy nappal a 700 milliárd dolláros amerikai szövetségi pénzügyi mentőcsomag elfogadása után került sor.

Régi-új világ

"Minden kormány a saját metódusa és eszközei alapján fog cselekedni, de az európai államokkal összehangolt módon" - idézi a tanácskozás házigazdájának, Nicolas Sarkozynek a szavait a Bloomberg. A francia elnök kissé patetikusan "új világról" beszélt, és arról, hogy "a spekulánsok kapitalizmusa helyett meg kell teremteni a vállalkozók kapitalizmusának alapjait". Mindazonáltal elemzők szerint a bejelentett ígéret a bankok támogatására nem hozott újat a találkozó előtti állapothoz képest.

A konszenzus elérésének kudarca ismét a 27 tagú közösség megosztottságára hívja föl a figyelmet. Míg az Egyesült Államokban október első hete a kompromissszumkeresés jegyében telt, addig Európa a közös cselekvés tervét kritizáló véleményektől volt hangos. A Lagarde francia pénzügyminiszter által felvetett mentőalap ötlete ellenkezést váltott ki például Németországban.

A résztvevők megegyeztek, hogy harmonizálni kell a betétbiztosítási szinteket, különös tekintettel az ír helyzetre. Az írek gyakorlatilag korlátlan banki garanciavállalása miatt a brit bankfelügyeletnek a korábbi 35 ezerről 50 ezer fontra kellett emelnie a biztosított betétek limitjét, hogy elejét vegye a készletek Írországba áramlását. A találkozón ajánlást fogalmaztak meg a veszteségelszámolási szabályok változtatásáról is, amely a bankok negyedéves jelentési kötelezettségét módosítaná.

Teljes reform kell?

Az európai vezetők mielőbbi globális csúcs összehívását sürgetik, hogy "a nemzetközi pénzügyi rendszer valódi és teljes reformját megvalósíthassák". Sarkozy arról beszélt, hogy minden tényezőt meg kell vizsgálni, így a minősítő társaságokat , vagy például az árfolyamfedezeti alapokat is.

A vezetők a közleményben nagyobb rugalmasságot sürgettek az EU piaci és költségvetési szabályainak alkalmazásában, tekintettel a rendkívüli helyzetre. Az EU pénzügyminiszterei szeptemberben állapodtak meg abban, hogy a gazdasági környezet romlása ellenére költségvetési hiányukat 3 százalék alatt tartják. A vezetők bejelentették azt is, hogy az Európai Befektetési Bank 30 milliárd euróval fogja megtámogatni a kis és közepes vállakozásokat, amelyek a jelen helyzetben nemigen tudnak hitelhez jutni.

A találkozó után Angela Merkel német kancellár is a nemzeti felelősség fontosságát hangsúlyozta, amelyet azonban sokan elégtelennek éreznek a kialakult helyzetben. Kérdés, hogy az EU végül meddig merészkedik, a tagállamok egyéni akcióinak megítélése azonben erősen vitatott. Az írek lépése mellett több ország is eurómilliárdos banki segélyekről döntött saját hatáskörben, ma még kérdéses sikerrel. Amíg Sarkozyék tárgyaltak, a bajba jutott német Hypo Real Estate bejelentette, hogy a kormányzati támogatással kötött közel 50 milliárd dolláros mentőügylet meghiúsul a bankok visszakozása miatt.