A Met Office Hadley Centre jelentése szerint az évszázad végére egy átlagos nyár több mint 4 Celsius-fokkal lesz melegebb az iparosodás előtti szintnél, ami több mint kétszerese a Párizsi Megállapodásban kitűzött 1,5 fokos célnak.

A jelentést megrendelő Éghajlatválság Tanácsadó Csoport, a bolygót felmelegítő gázok kibocsátásának gyors csökkentésére, a szén-dioxid légkörből való eltávolítását célzó intézkedésekre, valamint a Jeges-tenger visszafagyasztásának tervére szólított fel, amely az eddigi legszélsőségesebb felmelegedést szenvedte el. Csak a Grönlandot borító jégtakaróból 25 milliárd tonna olvadt el – írja a Bloomberg.

„A helyzet még tovább fog romlani, és az előrejelzések szerint Európában az idén nyáron tapasztaltnál is szélsőségesebb időjárás várható” – mondta David King, a CCAG elnöke egy nyilatkozatban.

„Ráadásul ezek az adatok nem veszik teljes mértékben figyelembe az Északi-sarkvidék instabilitását, amelyről ma már tudjuk, hogy globális fordulópontot jelent, amely jelentős kaszkádszerű következményekkel járhat az egész bolygóra nézve” – festett a szakértő nem túl optimista jövőképet.

Az Északi-sarkvidék jövője az egyik legfontosabb bizonytalansági tényező a tudósok számára, akik megpróbálnak előrejelzéseket készíteni az éghajlatváltozásról. A jelentés az éghajlati kezdeményezések globális visszalépésétől való félelem közepette készült, mivel a kormányok az ukrajnai orosz inváziót követő rekord energiaárakkal küzdenek. 

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint például a globális szénfogyasztás idén rekordot fog dönteni, és az Európai Unióban várhatóan 7 százalékkal nő a piszkos tüzelőanyag felhasználása. Ráadásul még meleg az időjárás, de a téli lehűlésre készülve, és aközben biztosan még továbbnő Európa energiaigénye és felhasználása, hogy a lakásokat fűteni lehessen.

A mostani hőhullámok válnak a normává

Ugyanakkor az EU Közös Kutatóközpontja szerint az emelkedő hőmérséklet miatt Európában az elmúlt 500 év talán legsúlyosabb aszálya tapasztalható. Ennek már most is számos negatív következménye van, a terméskieséstől kezdve a kulcsfontosságú folyók, például a Rajna uszályok számára hajózhatatlanná válásáig, ami felborítja az európai ellátási láncokat, és tovább növeli a már most is magasra szökő inflációt. Ugyanakkor Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Romániában erdőtüzek pusztítottak, amelyek nagyjából Belgium egyötödének megfelelő területet égettek le.

Az EU hosszabb távú kibocsátás-csökkentési tervei nagyjából továbbra is a tervek szerint haladnak: a blokk célja, hogy az évtized végére 55 százalékkal csökkentse a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok kibocsátását. Globális szinten az országok novemberben Egyiptomban találkoznak, hogy megvitassák, hogyan lehet teljesíteni a szigorúbb éghajlatvédelmi célokat.

Aggodalomra ad okot, hogy ez nem lesz elég a szélsőségesebb felmelegedési forgatókönyvek megakadályozására. A mostani becslések szerint a mostani rekord hosszú és intenzív hőhullámokkal tarkított nyár válik a normává 2035-re. Vagyis most az energiaválság miatt még az a kérdés, hogyan vészeljük át ezt a telet, hogy melegek legyenek az otthonaink, de a jövendő nyarainkon már borzasztó hőség lesz.

„A szélsőséges időjárás, köztük az erdőtüzek, a szárazság és a hirtelen áradások kockázata továbbra is gyorsan növekszik, hacsak nem sikerül jelentősen csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását” – mondta Peter Stott, a Met Office tudósa.