A maga 64 évével Olaf Scholz német kancellár szinte ritkaságszámba megy a jelenlegi európai vezető politikusok között, ahogy azzal is, hogy 1998-ban, 40 évesen választották meg először Hamburg Altona képviselőjének a Bundestagba.

Európa vezetőinek sorában a hatvan pluszosok klubját Olaf Scholz mellett csupán Antonio Costa portugál miniszterelnök és Klaus Johannis román elnök erősítik.

A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor idén csatlakozik a 60-asok klubjához: a magyar kormányfő május 31-án ünnepli a 60. születésnapját.

Az átlagos európai elnök egy fiatal 50-es

A 27 uniós vezető közül kilencen a negyvenes éveiket tapossák, sőt, a finn miniszterelnök, Sanna Marin még mindig csak 37 esztendős.

A Bloomberg 2019-ben készült elemzése szerint a világ vezetőinek átlagéletkora egyre emelkedett az 1950-es évek óta, ugyanakkor ez európai miniszterelnökök az 1980-as évek elejétől megfordították a trendet. Az európai vezetői átlagéletkor akkor 67 év volt: ez mára 53-ra csökkent – állítja az Euronews.

A kontinens elnökei ráadásul azon túl, hogy egyre fiatalabb korukban kerülnek kulcspozícióba, mindezzel párhuzamosan jellemzően kevesebb közéleti tapasztalattal lesznek országuk választott vezetői.

Az szintén jellemző rájuk, hogy az idősebb generációhoz tartozó elődeikkel szemben kevésbé támaszkodnak az adott országban hagyományos, történelmileg beágyazott pártokra. Továbbá sokkal tudatosabban használják a televíziót és a közösségi médiát.

Napóleon óta Franciaország legfiatalabb vezetője

Emmanuel Macron francia elnök, aki 5 évvel ezelőtt került az ország élére, még csak 39 éves volt, amikor megválasztották. Ezzel pedig Napóleon óta ő lett Franciaország legfiatalabb vezetője.

A tavaly október végén pozícióba került konzervatív Rishi Sunak előtt is sok-sok évtized várhat még a politikában: az Egyesült Királyság jelenlegi miniszterelnöke, a volt pénzügyminiszter 42 esztendős. Utoljára 1812-ben Liverpool grófja, Robert Jenkinson lépett miniszterelnöki hivatalba ennyi idősen a szigetországban.

Tavaly októberben született meg az olasz elnökválasztás eredménye is: a miniszterelnöki székbe került Giorgia Meloni sem sokkal idősebb brit kollégájánál. Olaszország első női kormányfője 45 éves, ugyanakkor már 31 évesen rekordot állított be: amikor kinevezték a negyedik-Berlusconi kormány ifjúsági miniszterévé, az ország történetének legfiatalabb minisztere lett. 

(Bár ezzel még mindig nem előzte meg az 1997-es születésű Rácz Zsófiát, aki 22 éves joghallgatóként kapta mint államtitkár az ifjúságért felelős kormányzati tárcát.)

A világtörténelem legfiatalabb kormányfője

Ugyanakkor az abszolút rekorder máig Sebastian Kurz: a világtörténelem legfiatalabb kormányfője mindössze 31 évesen lett osztrák kancellár. Őt követi a dobogón a miniszterelnöki széket 34 évesen megszerző finn Sanna Marin.

Összevetve az 1945 és 2019 közt miniszterelnökké választott európai politikusok hátterét, egyértelműen kiderül, hogy a 2000 és 2009 közt elnöki, miniszterelnöki hivatalba lépők fele előtte kevesebb, mint hat évig volt hazájában parlamenti képviselő.

Ez persze nem jelenti azt, hogy inkompetens vezetők kerültek volna a nemzeti kormányok élére: sokkal inkább arról van szó, hogy az uniós tagállamok vezetőinek tapasztalata egyre inkább származik a „piacról”, mintsem a direkt politika világából. Vagyis Európa vezető politikusai ma már kevésbé karrierpolitikusok, mint elődeik.

Itt bár nem hivatalosan unió-tagállam vezetőjéről van szó, mégis példaként ide kívánkozik a korábban sikeres táncos, komikus és stúdiótulajdonosi karriert is befutó ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij, aki előbb eljátszotta magát a vásznon elnökként, majd 41 évesen ténylegesen az Oroszország által megtámadott, tragikus sorsú Ukrajna vezetője lett.