2020 decemberében döntött az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok mindegyike, hogy 750 milliárd eurót szánnak a koronavírus sújtotta gazdaságok újraindítására. A keret egy közös hitelfelvételből alakult ki, azonban nemcsak egy közös kötvénykibocsátás fedezi ezt, hanem az Európai Unió bevételei is, de itt a forrásokat akkor még nem nevezték meg. Most ennek a 360 millió eurós résznek a fedezetére vetne ki három adófajtát az Európai Bizottság.
Az első egy az uniós kibocsátáskereskedelemmel összefüggő tétel, amely a nyáron bemutatott Fit for 55 nevű klímavédelmi csomag része. Lényege, hogy az adó kiegészíteni a vállást, hogy a károsanyag-kibocsátást 2030-ra 55 százalékkal csökkentse az EU annak érdekében, hogy 2050-re elérhető legyen a klímasemlegesség. A kibocsátáskereskedelmet most a termelőipar, az energetikai szereplők mellett kiterjesztenék a tengerhasznosítási ágazatra és a légi közlekedésre, valamint az épületgépészetre. is Vagyis árverés útján értékesítenék a kvótákat a kibocsátásra, tehát a járművek és az épületek károsanyag-kibocsátása is bekerül a rendszerbe - írja a Szabad Európa, amely emlékeztet is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pont azt panaszolta nemzetközi sajtótájékoztatóján a héten, hogy az emberek autóira, közúti járművekre él a szabály, de a hajókra és a repülőkre nem.
A másik bevétel a karbonvám lenne, amelyet azok a harmadik országbeli importőrök fizetnek meg, akik a terméküket környezetszennyező módon állítják elő, de az EU-ban értékesítik, A mechanizmus meghatározott ágazatokat érint majd, és teljes mértékben összhangban van a WTO szabályaival.
Végül a harmadik új bevétel a társasági adózási keret reformjából származik: ennek lényege, hogy a 750 millió euró feletti bevétellel rendelkező multinacionális cégek bevételeit egyben néznék, nem leányvállalatonként, valamint hogy a társaságok nem erodálhatnák az adójukat úgy, hogy az alacsonyabb társasági adót kiróvó országokba transzferálják a bevételeiket. Vagyis a nyereség után ott adóztatnak, ahol a gazdasági tevékenység folyik és a gazdasági értékteremtés történik.
Ezek az új bevételi források a teljes körű bevezetés után a 2026–2030 közötti időszakban várhatóan évente átlagosan 17 milliárd eurót generálnak az uniós költségvetés számára - írja a portál.
De lenne egy kompenzáció is a rendszerbe: a források várhatóan a Szociális Klímaalap finanszírozását is biztosítanák, amelyből az épületek és a közúti közlekedés átállást is támogatnák az érintett szereplőknek. Ez talán az Orbán Viktor vezette magyar kormány számára is kedvező fejlemény, amely kifogásolja, hogy az egyszerű emberek épületeit, járműveit sújtaná terhekkel Brüsszel. A pénzből ugyanis épp az ő segítésükre jutnának források a megfelelő felújításokra, cserékre.
Tekintettel arra, hogy a javaslatok elfogadásához a tagállamok egyhangú támogatása szükséges, előrevetíthetők a komoly viták. A magyar kormány akár meg is vétózhatja a javaslatcsomagot, noha pont a kritizált elemekre érkezett válasz az Európai Bizottságtól, valamint Magyarország csatlakozott az OECD globális társasági adó szabályáról szóló vitákhoz, amely szintén a budapesti vezetés számára kedvező módon változott.
Egy nagy adóssága azonban maradt az Európai Bizottságnak: ez a taxonómiarendelet. Ez az a jogszabály, amelytől azt várják, hogy egyértelműen kimondja, megújuló energia-e az atomenergia - írja a Szabad Európa. A magyar és több más uniós kormány, köztük Franciaországé erősen lobbizik, hogy az atomenergia kerüljön a tisztaenergiák közé.
Tájékoztatás