Európa különböző intézkedéseket fontolgat az energiapiacba való beavatkozásra, beleértve az árplafonok bevezetését, az energiakereslet csökkentését és az energiacégek váratlanul magas profitjára kivetett adókat is. Az Európai Bizottság leginkább az emelkedő árak okozta recessziós veszélyeket akarja csökkenteni, de a háztartások is komoly segítséget kaphatnak.
Mechthild Woersdoerfer, az Európai Bizottság vezető energetikai tisztviselője szerint az orosz földgázellátás további zavarainak kockázata növekszik, mivel a régió kemény télre készül. Jól mutatja ezt, hogy Oroszország folyamatosan csökkenti az Északi Áramlat gázvezetéken szállított mennyiségeket, sőt most karbantartásra hivatkozva a hétvégéig leállítják a tranzitot.
Woersdoerfer szerint az országok a recesszió szélén állnak, az infláció pedig már most az elmúlt évtizedek legmagasabb szintjén van, ami arra kényszeríti az Európai Uniót, hogy terveket dolgozzon ki a beavatkozásra, hogy mérsékelje az energiaköltségek emelkedését és átalakítsa a piac felépítését.
Az EU már megállapodott abban, hogy alternatív gázforrásokat keres, növeli a megújuló energiaforrások arányát az energiamixben, megerősíti a gáztárolási követelményeket, és önkéntes keresletcsökkentést határoz meg, hogy segítsen áramkimaradások nélkül átvészelni a telet. Az EU tizenhárom tagját már érintette az orosz gázszállítások csökkentése. Magyarország a nagybetűs kivétel, amelynek szerdán sikerült megállapodnia arról, hogy Oroszország további gázmennyiségeket szállít majd a következő hetekben.
„A helyzet továbbra is nagyon-nagyon kritikus, és az Európai Bizottság részéről teljes gőzzel dolgozunk az ellátásbiztonság és az energiaárak különböző szempontjainak vizsgálatán” – mondta Woersdoerfer az Európai Parlament ipari bizottságának tagjainak Brüsszelben a Bloomberg szerint.
„A zavarok kockázata nagyon erős, sőt egyre erősebb, mivel már most a tagállamaink felét teljesen vagy részben [gázellátási] zavarok érintik” – tette hozzá.
Inkább plusz adó, mint ársapka jön
A blokk energiaügyi miniszterei a jövő héten rendkívüli ülésen vitatják meg, hogyan reagáljanak a válságra. Egyre több kormány követel olyan eszközt, amely korlátozza a villamosenergia-árak megugrását, bár a kialakítás módjáról eltérőek a vélemények. Először a cseh elnökség javasolta, hogy ársapkákat vezessenek be. Mostanra viszont egyre több jel utal arra, hogy nemcsak az áramárak átvételi árait szabályozhatják, hanem inkább profitadót vetnek ki az energiakereskedőkre. Ez a most szigorított magyar rezsicsökkentéshez hasonló szabályozás lenne.
Georg Zachmann, a Bruegel Intézet munkatársa szerint nehéz elképzelni olyan megoldást, amely a nagykereskedelmi árak gyors csökkentésére alkalmas anélkül, hogy káoszt okozna a piacokon. De a Financial Timesnak azt mondta, szerinte az adórendszer jobb mechanizmus a magas árak rövid távú problémájának megoldására, például az áramtermelőkre kivetett, a fogyasztókhoz eljuttatható váratlan veszteségek adója.
Nagy Márton magyar gazdaságfejlesztési miniszter egy interjúban azt mondta, hogy szerinte nem hatékonyak az uniós tervek az árak szabályozására. A magyar különadókat javasló tárcavezető az extraprofitokra kivetett uniós adók kérdését nem kommentálta.