Az Európai Bizottság (EB) késve, óvatosan, lassan, de lépett a Magyarországot és Lengyelországot érintő jogállamisági vitában: a múlt hét végén adminisztratív levelet küldtek a két ország kormányának a jogállamisági mechanizmus elindításának részeként. Bár erősen kritikus kijelentéseket tartalmaznak a levelek, mindent kérdésnek álcázva, valójában inkább a fellépés elodázását szolgálja a lépés.

A problémák vázolása Lengyelország esetében megmaradt a szokásos témánál, az igazságügyi reformnál és a bírói hatalom kérdésénél, valamint továbbra is erősen támadja a Mateusz Morawiecki miniszterelnök vezette kormányt, miután a legfelsőbb bíróság kimondta a lengyel bírói döntések felsőbbrendűségét az EU-s döntések felett. A vita jogtechnikai vonalon folyhat tovább, az EU-s támogatások megvonásával pedig akár gyorsan találhatnak is kompromisszumosabb megoldásokat.

Direkt, csak gyorsabb nem lesz

Az Orbán Viktor vezette magyar kormánynak küldött levél szintén alapvetően "szokásos" problémákat emleget, de jóval direktebb módon, mint az eddigi brüsszeli kritikák, amelyek általánosságban beszéltek korrupcióról, a transzparencia hiányáról. Most viszont olyan megfogalmazásokat használ - legalábbis az EUObserver összefoglalója szerint -, hogy "a közigazgatás felső köreiben tapasztalható haveri kapitalizmussal, kivételezéssel és nepotizmussal kapcsolatos kockázatok, illetve a vállalkozások és a politikai szereplők közötti kapcsolatból eredő rizikófaktorok továbbra is kezeletlenek".

A bizottság felveti például a projektek pályáztatásának átláthatóságának hiányát, olyan magánalapítványok létrehozását, amelyekre közvagyont ruháztak át, valamint a Budapest Airport Zrt. esetleges eladásával kapcsolatos összeférhetetlenséget.

Az Európai Bizottság eddig még nem ment el addig, hogy ennyire félreérthetetlenül azzal vádolja a kabinetet, hogy szándékosan kormányközeli baráti oligarchákhoz folyassák a pénzt. Többnyire a hivatalos kommünikékben ezt olyan plasztikus kifejezések mögé rejtették, minthogy "a verseny korlátozott", vagy a "nem kellően átlátható a támogatások elosztása", netán "egyes körök jobban részesülnek az állami megrendelésekben/gyakrabban nyernek a pályázatokon". Még ha konkrét ügyekre néha ki is tértek: az Elios-ügy, az Országos Bírói Hivatal vezetőinek kinevezése már többször előkerült, így a mostani levélben ezek is bekerültek.

Nem szócséplés, nem szájkarate, de csak egy balhorog

- értékelte egy, a magyar kormánypártokhoz közelálló forrás a Napi.hu-nak a brüsszeli lépést. Úgy látja, hogy kellemetlenségeket okozhat a mostani kritika, a korrupciós ügyek felemlegetése, de igazából pont azt erősíti, hogy az eredeti ütemezés mellett maradna az Európai Bizottság, amely inkább az unión belüli kritikusokat próbálja megnyugtatni, nem akarja a magyar kormányra "borítani az asztalt".

A logika alapján is kevéssé befolyásolhatja a jogállamisági mechanizmus menetét az adminisztratív levél: az erősebb megfogalmazás mellett is ugyanazok a szabályok érvényesek, mintha rejtjeleznék a problémák leírását. Az Európai Bizottság két hónapot adott az Orbán Viktor vezette kormánynak a válaszokra, amelyek lényegében borítékolható tagadások lesznek. Várhatóan ki is várja a budapesti vezetés a határidőt a válaszlevél elküldésére. 

Csakhogy most nincs jó időzítés: az Európai Parlament (EP) komolyan támadja az Európai Bizottságot a magyarok és lengyelek elleni fellépés, a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának elodázása miatt, de közben 2022. január 1-én Franciaország átveszi az EU soros elnökségét is. Az újraválasztására készülő Emmanuel Macron elnök pedig aligha hagy ki egy olyan ziccert, amellyel keresztbe tehet Budapestnek és Varsónak, azzal, hogy megold egy problémát, amelyet Németország soha nem tudott kezelni.

Kirobbant az uniós belháború az EP és EB között

A jogállamisági folyamat tényleges elindítására várhatóan jövő februárban kerülhet sor miután 2021. december 2-án megjelenik az Európai Bíróság főtanácsnoka által megfogalmazott vélemény, majd az alapján két hónappal később ítéletet is hoz a testület. A pert Magyarország és Lengyelország kezdeményezte még az év elején, arra hivatkozva, hogy az uniós joggal összefér-e a joguralmát védő mechanizmus. Tavaly Angela Merkel kancellár - a német uniós elnökség végén - decemberben egy politikai alkut lobbizott ki Budapest, Varsó és Brüsszel között, hogy amíg ebben az ügyben nem született bírósági ítélet, az eljárást nem kezdik meg.

Viszont több tagállam vezetője - például az Orbán Viktor vezetésével szemben mindig kritikus holland Mark Rutte - és az EP "unja" a brüsszeli bizottság tétlenkedését. Olyannyira, hogy az EP-képviselők megszavazták, hogy pereljék be Brüsszelt, amiért az sem a lengyel, sem a magyar vonalon nem lép. A mostani hivatalos adminisztratív levél is inkább az EP megnyugtatását szolgálja. 

Van ennek ugyanakkor egy rejtett üzenete is: hiába minden magyar és lengyel próbálkozás, a 750 milliárd eurós helyreállítási alapból (RRF) egy centet nem utalnak, amíg az eljárás le nem záródik. A brüsszeli bürokratikus rendszer lassúsága alapján pedig évekig is húzódhat ez az ügy.

"Ha Orbánék tovább lopnak, Brüsszel el fogja zárni a pénzcsapot előlük. Ez kizárólag az ő bűnük, az ő felelősségük. Nekik ugyanis valójában nem Magyarország az első, hanem a saját bankszámlájuk" - írta Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a levélről. Közben a Fidesz részéről Deutsch Tamás csak annyit reagált, hogy az ellenzéki politikus ironikus posztját osztotta meg: "Az EU 30 év alatt a Brezsnyev-doktrínától a gender-doktrínáig jutott. A kommunista világbirodalomtól a brüsszeli birodalom koncepciójáig."

 

Csak közben ezt nehéz komolyan venni: az Európai Bizottság egyáltalán nem írtak a pedofiliát a homoszexualitással összemosó törvényről, valamint a gender- és a migrációs témák is kimaradtak belőle. A konkrét korrupciós kockázatokra való hivatkozás azt is sugallja, hogy direkt ki akartak fogni az Orbán-kormány kommunikációs panelein.

Macron és Orbán választási játszmái dönthetnek

Az egyetlen dolog, amely gyorsíthat ezen, hogy Franciaország veszi át az EU elnökséget a jövő év elején, azzal az Emmanuel Macronnál a kormányrúdnál, aki saját hazájában euroszkeptikus vezetőkkel kell, hogy megmérkőzzön az újraválasztásért. A francia mérsékelt politikusnak, aki az előző kampányában azt ígérte, hogy megerősíti az EU-t, most kihasználhatja az alkalmat, hogy a renitens keleti tagállamokat - akik a gazdag országok adófizetői, így a franciák pénzéből is kapnak - megregulázza.

Több magyar kormánypárti forrás is arról beszélt lapunknak, hogy Emmanuel Macronnak dupla haszna is lehet ebből: kifoghatja Eric Zemmour populista politikus jelölt vitorlájából a szelet, ha erőskezű európai vezető lesz, aki rendet tesz az államszövetségen belül, valamint az Orbán Viktorral barátkozó Marine Le Pent is kellemetlen helyzetbe hozhatja, ha úgy adhatja el, hogy "a korrupt magyar kormányfő szövetségese".

A szélsőjobbot is jobbról előző Eric Zemmour.

Zemmour, aki hivatalosan még nem jelentette be elnökjelöltségét, radikális megközelítést ígér az Európai Unió intézményeivel kapcsolatban, ha elnökké választják - ahogy azt a Politico összefoglalta. Tervei között szerepel a határellenőrzés visszaállítása, a schengeni határmentességi szabályok két évre történő felfüggesztése, és az európai témákért felelős csapatának egyik tagja szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Bíróság döntéseinek figyelmen kívül hagyása - annak ellenére, hogy Franciaországot ez utóbbi kötelezi - olyan kérdésekben, mint a bevándorlás és az állami támogatások. Ez pedig a lengyel-uniós vitára rezonál.

Macron biztosan keménykedni fog, de megköti a kezét, hogy ő a mérsékelt jelölt. Bele kell állnia emberi jogi kérdésekbe is, ami illik a magyar kormány politikai narratívájába

- mondta egy neve elhallgatását kérő kormánypárti háttérember saját álláspontját ismertetve.

Szerinte az még segítheti is Orbán Viktor választási kampányát, ha Macron állást foglal az LMBTQI-közösség mellett, de még az is, ha szigorúan a pénzügyi támogatások megvonásával fenyegetőzik. Előbbi esetében már erős kommunikációs fegyvertára van a kormánypártoknak, amelyet a népszavazási kampányban is használnának. Míg az uniós forrásokkal való zsarolás erősíti, hogy "Brüsszel spekulánsként próbálja tönkre tenni a magyar gazdaságot".

Emmanuel Macron már megkezdte újraválasztási kampányát és vezeti a felméréseket.
Kép: MTI/EPA , Thibault Camus

Utóbbi érvrendszernél még erőt is mutathat a magyar kormány. "A pandémia utáni gazdasági felívelés még gyors lesz a kampányidőszakban EU-s források nélkül is, vagyis a brüsszeli támadás mellett is el lehet mondani: a szuverén, erős nemzeti gazdaságot építő magyar kormány jó munkát végzett" - értékelte a lehetséges helyzetet, hozzátéve, hogy a várhatóan magas inflációra, gyengébb forintra is jó magyarázat lehet a jogállamisági háború.

Készültek rá, hogy nem jön helyreállítási pénz

Az ÁKK még szeptemberben megemelte a 644 milliárd forinttal egyenértékű (a legutóbb 2021. május 10-én közzétett finanszírozási terv szerinti) nemzetközi devizakötvény-kibocsátási keretét. A lépést azzal indokolták, hogy az EU-tól várható RRF előleg kifizetése csúszhat a tervezett őszi időponthoz képest.A magyar helyreállítási terv 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásról szól, és egyelőre csak az előlegek kifizetésére vettek fel adósságot, 4,5 milliárd euró értékben. A nagy gazdasági növekedés miatt a GDP-arányos eladósodottság még 2021-ben is plusz 1500-2000 milliárd forint közötti államadósság felvételét engedi meg, hogy ne romlana az eladósodottsági arány. 2022-ben pedig újabb - akár devizás - kötvénykibocsátásra is lesz mozgástér.Kedden viszont Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta, akár a rendes ütemezés alatt elkezdődhet a helyreállítási források utalása, vagyis még idén év végéig megérkezhetnek az eurómilliárdok.

Sok szempontból jelképes az EU-s soros elnökség, mert valódi pluszjogkörökkel nem jár, de arra jó, hogy januártól Macron jelölheti ki az agendát. Vélhetően nem várja meg az Európai Bíróság döntését, hanem a lengyel-magyar vitát, az EU-s támogatások sorsát, a korrupció elleni harcot már hamar napirendre veszi. A francia elnök a kampányában vélhetően olyan stratégiát keres magának a keleti országokkal szemben, amit teljesíteni is tud, valamint nem vonja el az erőforrásait a belpolitikai csatatérről. 

Ha már azt eléri, hogy az áprilisi első fordulóig Magyarország és Lengyelország ne kapjon EU-s támogatásokat, akkor megmutathatja a francia választóknak, hogy "Merkel nem volt erre képes, de most Párizs rendet tett" - vázolt egy lehetséges macroni stratégiát a magyar háttérember, aki szerint jól lehet építeni a németekkel való rivalizálásra a francia politikában. Bár szerinte vannak logikus utak a francia elnök előtt, tud kiszámíthatatlan lenni.

Az viszont már látszik, hogy a francia politikusok már Budapest felé fordultak:  Valérie Hayer, az EP költségvetési bizottságának tagja, valamint Pierre Karleskind, a költségvetési ellenőrzési bizottság egyik delegáltja november elején Budapestre érkezett, hogy az Orbán-kormány működését elemezze. 

Kaptam hívásokat és üzeneteket is a szavazóimtól, akik azt kérdezik: miért adunk pénzt azoknak az országoknak, akik csalnak vele? Nem fizetünk olyan Európáért, ami oligarchákat pénzel Magyarországon és homofób politikusokat Lengyelországban – ezt mondják a szavazóim.

- nyilatkozta a 24.hu-nak adott interjújában Karleskind, aki Hayer-vel egyetemben szintén a Macron vezette a Köztársaság Lendületben (La République En Marche!) párt tagja, magyarországi látogatásuk tehát ebből a szempontból is jelzésértékű. 

Az tehát, hogy meddig jut el az uniós belháború az Európai Parlament és a Bizottság között, valamint hogy decemberben milyen lépéseket tesz a magyar kormány a mostani levélben megfogalmazott kritikákra válaszul, egyelőre még igencsak kérdéses.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.