A Kalinyingrád körüli vita túlmutat az Európai Unió és Oroszország közötti puszta konfrontáción. Engedélyezni kell-e Moszkvának, hogy az EU tagállamán, Litvánián keresztül olyan árukat szállítson az orosz Kalinyingrádi exklávéba, mint az acél és az alumínium - annak ellenére, hogy ezek az áruk szerepelnek a szankciós listán? Most erre a kérdésre várják a balti államok a választ, miközben fenntartják a korlátozásokat.

Június 17. óta Litvánia az Oroszországgal szemben az ország ukrajnai inváziójára válaszul bevezetett uniós szankciók miatt blokkolja az olyan áruk, mint az építőanyagok, fém és szén Kalinyingrádba történő szállítását. A tilalom a közúti szállítások mellett a Moszkva és Kalinyingrád közötti vasútvonalat is érinti. A légi és tengeri útvonalakat nem érintik a szankciók. Oroszország szerint ez felér egy "blokáddal", és ezt naponta bírálják az országban. Sőt, a teljes katonai invázió is szerepelt az állami televízióban megvitatott válaszok között.

A héten viszont az Európai Bizottság pontosítást adhat ki a szabályokról, a lépés pedig végethet vet egy olyan nézeteltérésnek, amely nemcsak jelentős feszültséget okozott Oroszország és Brüsszel között, hanem mély szakadékokat is feltárt az EU-n belül a Moszkvához való helyes hozzáállást illetően.

Az Európai Bizottság pontosítása kifejezetten az összes uniós tagállamra vonatkozik, de többnyire csak a kalinyingrádi helyzetet érinti. A dokumentum szerint Oroszországnak engedélyezik, hogy szankciókkal sújtott árukat szállítson Kalinyingrádba, de csak az invázió előtti szállításokhoz hasonló mennyiségben – írja a Der Spiegel.

Németország engedne Moszkvának

A szabály célja, hogy az uniós szankciókat megsértve ne lehessen Kalinyingrádon keresztül más országokba exportálni termékeket. A litván vámokmányok alapján kell meghatározni, hogy Oroszország pontosan mekkora mennyiséget szállíthat az exklávéba. Különleges esetekben, például a vízi zsilipek szükséges javításai miatt, a szállítási mennyiség túlléphető - mondják brüsszeli források. Oroszországnak azonban minden egyes kivételt indokolnia kell majd.

A Bizottság által elfogadott politika nagyrészt a német kormány álláspontját tükrözi. Berlin kritikusan szemlélte a Litvánia által követett megközelítést. Olaf Scholz német kancellár szeretné elkerülni Oroszország felesleges provokálását. Többször hangsúlyozta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a NATO ne váljon az Oroszország és Ukrajna közötti háború részesévé. Litvániában német katonák állomásoznak, akik egy esetleges konfliktusban is érintettek lehetnek. Észtország pedig a kalinyingrádi konfliktus azt állította, hogy Oroszország rakétatámadásokat szimulált ellenük.

Az árutranzit szabályait - mondta Scholz a közelmúltbeli madridi NATO-csúcstalálkozó zárásakor - "természetesen annak fényében kell kialakítani, hogy Oroszország két része közötti szállítmányokról van szó". A megjegyzés egyértelművé tette, hogy Berlin másként értelmezi a jogi helyzetet, mint a litván kormány.

A litván érvek is erősek Kalinyingrád kapcsán

Vannak azonban jó érvek a litván álláspont mellett. Oroszország szankcionált árukat exportál az EU-ba, majd továbbviszi azokat Oroszországba - amit a szankciók tiltanak. A litvánok pedig még az Európai Bizottsággal is tisztázták álláspontjukat - technikai szinten, ahogy azt most hangsúlyozzák.

Ez azt jelenti, hogy a Bizottság tisztviselői megvizsgálták a jogi helyzetet, és megállapították, hogy Litvánia politikája a helyes. Josep Borrell, az EU külügyi vezetője is azt mondta, hogy a litván kormány álláspontja összhangban van a szankciórendszerrel.

Másrészt Kalinyingrád kérdésével márciusban röviden foglalkoztak az uniós nagykövetek negyedik szankciócsomagra összpontosító találkozóján. A csoport nem volt azon a véleményen, hogy az Oroszország és az exklávéja közötti közlekedést befolyásolnák a szankciók.