Miután a nyár elején két magyar vétófenyegetés után, de az Európai Unió megszavazta az orosz olajra bevezetendő embargót, sok tisztázatlan kérdés maradt, amelyekről december 5-ig kell dönteni az államszövetségnek. Ekkor aktiválódik ugyanis a teljes szabálycsomag, és ha ezután egészítik ki a tengeri szállítású Uralsra vonatkozó importtilalom, akkor hónapok telhetnek míg az új szabályok érvényessé válnak. Az akkor kialkudott embargós szankció viszont csak belengetetett olyan elemeket, mint az orosz olajszállítására vonatkozó tiltás az uniós cégek esetében, vagy a biztosítási szerződések tilalma.

Ahogy a májusi egyeztetési köröket is az határozta meg, hogy az Orbán Viktor vezette magyar kabinet vétóval fenyegette meg a javaslatot – egyszer azért, mert Magyarország ellátását a Barátság olajvezeték biztosítja, egyszer pedig Kirill pátriárkára mutogatva, de valójában a finomított olajtermékek értékesítése miatt – most is ugyanez a helyzet állt elő a hétvégi uniós tárgyalásokon. A magyar kormány ugyan ismét elvállalta az ügyeletes rosszfiú szerepét, de ezúttal Ciprus is csatlakozott mellé, valamint Németország is jelezte, hogy több pont tisztázását várja el.

Utóbbi akadékoskodása abból a szempontból nehezen érthető, hogy a G7 országok legutóbbi találkozóján teljes támogatottságáról biztosította a kezdeményezést, de abból a szempontból pedig érthető Berlin motivációja, hogy olajbehozatalának egy jelentős része még a Druzsba, vagyis a Barátság-vezetéken keresztül történik. 

Nem is annyira fontos kérdés ez most

A Napi.hu-nak nyilatkozó brüsszeli diplomaták szerint a németek inkább technikai kérdéseket akarnak tisztázni, amelyek az áttételes importra vonatkoznak. Két finomító, Schwedt és a Leuna orosz olajat finomít, amelyek Lengyelországon keresztül érkeznek, ráadásul Rostock felől tengeren is van betáplás a finomítók felé.

„Magyarország viszont azért fúrja a javaslatot, mert egyelőre a Barátság-vezeték az egyetlen jelentősebb betáplálási forrás, a kormány szerint pedig az orosz olajra vonatkozó ársapka embargót hozhatna” – ismertette egy bizottsági forrásunk, aki szerint a felvetés részint jogos, mert Oroszország várhatóan megpróbálná máshol eladni az olaját és a gázhoz hasonló a teljes európai exportot is blokkolhatja. Viszont annyiban a tagállamok még magyarázatot vállalnak az Orbán-kormánytól, hogy milyen módon tartana mégis támogathatónak egy ársapkázását az Urals esetében.

Ciprus – valamint enyhébb formában Görögország és Málta – amiatt akasztotta meg az olajársapkáról szóló megállapodást, mert annak a szállítási tilalom is része. Márpedig ezen országok tankerflottái fontos szerepet játszanak az orosz olaj ázsiai exportjában is. Részben pedig az ársapka a szállításleállítási tilalommal azzal fenyegetne, hogy a tengeri szállítmányozási szektoraik szenvednék meg a szankciókat.

„A magyar kormány harcos kiállása részben érthető az orosz olaj felé való kitettség miatt, azonban a számítások és a tervek szerint egyelőre az ársapka semmilyen korlátozást nem jelentene. Az orosz olajat egyes ázsiai vevők akár 40 dolláros árengedménnyel veszik meg már most is, ami a tervezett ársapka alatt van” – ismertette egy forrás. Az orosz Urals pontos átvételei nem ismertek, annyit viszont a Neste adataiból tudni, hogy a Brenthez képest 30-25 dollárral olcsóbb egy hordó belőle.

Bár a decemberi 5-i technikai határidő köti az Európai Bizottságot, szankciós kényszer most nincs a feleken: Lengyelország és a balti államok ugyan követelik a szigorúbb lépéseket, a hétvégi egyeztetésen nem kerültek konfliktusba sem a németekkel, sem a ciprusi hajózási kereskedelmet féltő népekkel. A nyomást az enyhíti, hogy az olajárak az elmúlt időszakban a WTI 80, a Brent 90 dollárnál kevesebbe kerül hordónként. Ezek a február 24-i háborús kezdet óta nem látott alacsony szintek, vagyis jelenleg az orosz olajbevételek amúgy is erősen visszaestek.

Oroszország olajexport-bevételei augusztusban 17,7 milliárd dollárra csökkentek, ami legalább március óta a legalacsonyabb érték, mivel a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a nyersolaj árának csökkenése több mint ellensúlyozta a külföldi kínálat növekedését. Ez 1,2 milliárd dolláros csökkenés az egy hónappal korábbihoz képest, még akkor is, ha az IEA becslése szerint Oroszország napi nyersolaj- és olajtermék-exportja 220 ezer hordóval 7,6 millió hordóra nőtt – írta meg a hónap elején a Bloomberg.

Ennek ellenére az Európai Bizottság igyekszik közelebb hozni a tagállami álláspontokat, hogy fokozza a nyomást Oroszországon.