Paolo Gentiloni gazdaságpolitikáért felelős biztosa (képünkön) a prognózist ismertetve elmondta: soha nem szálomtak V alakú fellendüléssel, de most már biztosak is benne, hogy nem is lesz. Mély válság van, amiből lassú kilábalás várható.

A koronavírus-járvány hatalmas csapást mért a globális és az uniós gazdaságra, és rendkívül súlyos társadalmi-gazdasági következményekkel járt. Az európai gazdasági tevékenység az év első felében komoly sokkhatást szenvedett el, majd a harmadik negyedévben - a járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatos megszüntetésének köszönhetően - újult erőre kapott - mondta a biztos.

Kapcsolódó

A pandémia elmúlt hetekben tapasztalt ismételt felerősödése azonban zavarokat kelt, mivel a nemzeti hatóságok új intézkedéseket vezetnek be a járvány terjedésének megfékezésére. A járványügyi helyzetből adódóan a növekedési kilátásokat az előrejelzési horizonton rendkívül nagy bizonytalanság és jelentős kockázat övezi - hívta fel a figyelmet Gentiloni.

Az Európai Bizottság friss előrejelzése szerint az Európai Unió egészének gazdasága idén 7,4 százalékkal zsugorodik, amit 2021-ben 4,1, 2022-ben pedig 3 százalékos bővülés követhet. A bizottsági elemzés azonban hozzáteszi, hogy a 2020. nyári gazdasági előrejelzéshez képest mind az euróövezet, mind az EU tekintetében 2020-ra valamivel magasabbak, 2021-re pedig alacsonyabbak a növekedési előrejelzések, de sem az euróövezetben, sem az EU-ban nem várható, hogy a gazdasági teljesítmény 2022 végére visszaálljon a világjárványt megelőző szintre.

Forrás: Európai Bizottság, Őszi előrejelzés 2020

A visszaeséshez képest visszafogott a munkanélküliség növekedése

A világjárvány meglehetősen eltérő gazdasági következményekkel járt az EU-n belül, és a helyreállítási kilátások is hasonlóan nagy szórást mutatnak. Ami a munkanélküliséget illeti, a tagállamok által hozott szakpolitikai intézkedések és az uniós szintű kezdeményezések együttesen segítettek enyhíteni a világjárvány munkaerőpiacokra gyakorolt hatását. Ebben különösen fontos szerepet játszott a csökkentett munkaidős foglalkoztatás.

A munkanélküliség 2021-ben minden bizonnyal tovább emelkedik, mivel a tagállamok fokozatosan megszüntetik a szükséghelyzeti támogatási intézkedéseket, és új szereplők lépnek be a munkaerőpiacra, de a helyzet a gazdasági helyreállítás előrehaladtával 2022-ben már várhatóan javulni fog.

Az előrejelzés szerint az uniós munkanélküliségi ráta a 2019. évi 6,7 százalékról idén 7,7 százalékra, 2021-ben pedig 8,6 százalékra emelkedik, ami 2022-ben 8 százalékra mérséklődik.

Az infláció mérsékelt marad

Az energiaárak zuhanása következtében augusztusban és szeptemberben az általános infláció negatív tartományba került. Az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek kivételével minden tételt magában foglaló maginfláció a nyár folyamán szintén jelentősen visszaesett a szolgáltatások - különösen a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások - és az ipari termékek iránti kereslet megcsappanása miatt. A gyenge kereslet, a munkaerőpiaci pangás és az erős euróárfolyam leszorítja az árakat.

Az EU-ban a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján mért infláció idén 0,7 százalék körül alakulhat, ami 2021-ben 1,3, 2022-ben pedig 1,5 százalékra kúszhat fel. Az euróövezetben a harmonizált fogyasztói árindex alapján mért infláció 2020-ban átlagosan 0,3 százalék lesz, ami az olajárak stabilizálódásával 2021-ben 1,1, 2022-ben pedig 1,3 százalékra emelkedik.

Nő a hiány

Idén EU-szerte az államháztartási hiány jelentős növekedése várható, mert egyrészt a gazdaság támogatását célzó rendkívüli szakpolitikai intézkedések, másrészt pedig az automatikus stabilizátorok hatása következtében emelkednek a szociális kiadások és csökkennek az adóbevételek.

Az előrejelzés szerint az euróövezet GDP-arányos összesített államháztartási hiánya a tavalyi 0,6 százalékról 2020-ban körülbelül 8,8 százalékra ugrik meg, majd 2021-ben 6,4, 2022-ben pedig 4,7 százalékra csökken vissza. Ez azt tükrözi, hogy a bizottság a gazdasági helyzet javulásával párhuzamosan 2021 folyamán a szükséghelyzeti támogatási intézkedések fokozatos megszüntetésével számol.

Az államháztartási hiány megugrásával összhangban az előrejelzés azt valószínűsíti, hogy az euróövezet GDP-arányos összesített államadóssága a 2019. évi 85,9 százalékról 2020-ban 101,7, 2021-ben 102,3, 2022-ben pedig 102,6 százalékra nő.

Nagy a bizonytalanság

A Bizottság az elemzéssel kapcsolatban kiemeli, hogy a 2020. őszi gazdasági előrejelzést övező bizonytalanságok és kockázatok továbbra is rendkívül nagyok. A fő kockázat a járványügyi helyzet romlásából ered, amely szigorúbb népegészségügyi intézkedéseket tesz szükségessé, valamint súlyosabb és tartósabb hatást gyakorol a gazdaságra. Ez indokolta a pandémia alakulásának és gazdasági hatásának két - egy kedvezőbb és egy pesszimistább - alternatívájára vonatkozó forgatókönyv-elemzés elvégzését.

Ezekre a feltételezésekre épül a prognózis

Az előrejelzés két fontos technikai feltételezésre támaszkodik. Először is feltételezhető, hogy a népegészségügyi intézkedések az előrejelzés teljes időtávlatában bizonyos mértékben hatályban maradnak. A 2020. negyedik negyedévi jelentős szigorítást követően azonban 2021-ben az intézkedések fokozatos enyhítése várható. Feltételezhető továbbá, hogy egy adott mértékű korlátozás gazdasági hatása idővel csökken, amint az egészségügyi rendszer és a gazdasági szereplők alkalmazkodnak a koronavírus-helyzethez. Másodszor, mivel az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok még nem rajzolódtak ki egyértelműen, a 2021-re és 2022-re vonatkozó előrejelzések azon a technikai feltételezésen alapulnak, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem 2021. január 1-jétől a legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó WTO-szabályokon fog alapulni.

Emellett fennáll annak a kockázata, hogy a világjárvány által a gazdaságban okozott károk - például a csődök, a tartós munkanélküliség és az ellátási zavarok - esetleg elmélyülnek és kiterjedtebbé válnak. Ugyancsak hátrányosan érintheti az európai gazdaságot a világgazdaság és a világkereskedelem előre jelzettnél kisebb mértékű javulása, vagy a kereskedelmi feszültségek fokozódása. A pénzügyi piaci stressz kialakulásának lehetősége szintén a lefelé mutató kockázatok közé tartozik.

Pozitív tényezőként ugyanakkor megemlítendő, hogy a NextGenerationEU - vagyis a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt  (RRF) magában foglaló uniós gazdasági helyreállítási program - valószínűleg a várakozásokat felülmúló lendületet ad majd az uniós gazdaságnak. A Bizottság elemzői megjegyzik, hgoy az előrejelzés csak részben tudta figyelembe venni a vonatkozó kezdeményezések várható előnyeit, mivel jelenleg még kevés információ áll rendelkezésre a nemzeti tervekről.

Az előrejelzés alapforgatókönyve szerint az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem a legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó WTO-szabályokon fog alapulni. Ehhez képest az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi megállapodás létrejötte szintén kedvező hatást gyakorolna az EU gazdaságára 2021-től kezdődően.