Az Európai Unió 2030-ig akár 300 milliárd eurónyi beruházást hajthat végre annak érdekében, hogy megszűnjön az orosz kőolaj- és földgázfüggőség a kontinensen, legalábbis, ha az Európai Tanácsban minden tagállam támogatja az Ursula von der Leyen EB-elnök által szerdán bemutatott javaslatot.

A program több lábra épül, és csak részben vannak benne új elemek: Brüsszel egyszerre támogatná, hogy fejlesszék a tagállamok a zöldenergiás infrastruktúrát és az energiahatékonyságot. Kiegészítő elem az, hogy külön támogatást kaphatnak az egyes országok arra, hogy nem orosz forrásból vásároljanak földgázt és kőolajat, valamint az ehhez szükséges beruházásokat (pl. csőhálózatok építését) kifizessék.

A REPowerEU nevű tervezet finanszírozására szánt pénz nagyrészt az EU helyreállítási és alkalmazkodóképességi eszközéből (RRF) származik majd. Ebben már eleve hangsúlyos volt a megújulóenergiás átállás és az energiahatékonyság, viszont több kötöttség is volt benne: relatív magas önrészt írtak elő egyes infrastrukturális fejlesztéseknél, másrészt szigorúbban meghatározták, hogy milyen projektekre lehet költeni. Most viszont az új csomag ezen sokat lazítani.

A bizottság szerdán a finanszírozás részleteiről még azt közölte, hogy az országok hozzáférhetnek a helyreállítási eszköz keretében rendelkezésre álló 225 milliárd eurós, fel nem használt hitelhez. További 20 milliárd eurónyi támogatás az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében 250 millió kvótaengedély eladásából származna. Az országok emellett jogosultak lesznek arra, hogy a kohéziós politikai alapjaik legfeljebb 12,5 százalékát és a mezőgazdasági alapok 7,5 százalékát a REPowerEU-projektekre fordítsák.

Magyarország esetében viszont sem a helyreállítási alapról szóló egyezség, sem a kohéziós források elosztását szabályozó partnerségi megállapodást nem írták alá. Vagyis bár a kormány elkezdett előleget fizetni több projekt kifizetésére, technikailag a 0-ról újraírhatja az elosztási szabályokat. 

A partnerségi megállapodás tervezetét 2021. december 30-án az Európai Bizottság nyújtotta be az Orbán Viktor vezette kormány, de még jelenleg is tartanak az egyezségek a nemzetközi szerződések alapján Magyarországnak járó uniós fejlesztési források felhasználásának irányairól. Ennek összege mintegy 7600 milliárd forint, míg a helyreállítási alapból (a GDP-növekedés alapján végrehajtott korrigálás alapján) mintegy 2100-2500 milliárd forint érkezhet a költségvetéshez. 

Mivel Magyarország még mind a kettőről tárgyal, némileg egyszerűbb helyzetben van, mint azok a tagállamok, amelyeknek most újra kell tervezniük a forráselosztást. Orbán Viktor kabinetje viszont azért van kisebb gondban, mert elindult a jogállamisági mechanizmus a kormány ellen, amely pont a források felfüggesztését is jelenti. Navracsics Tibor, az új kormány EU-ügyi minisztere viszont szerdai parlamenti szakbizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy várhatóan az év második felére megkezdődhetnek az utalások Magyarország számára.

A Napi.hu-nak EU-s források azt mondták, hogy a kohéziós források és agrártámogatások elosztásáról szóló panelekről kevés vita a magyar kormánnyal, ott könnyebben dűlőre juthatnak Brüsszellel. Az Európai Bizottság ugyan kétkedve fogadja a 15-18 milliárd eurós magyar igényt, amely veszteség a budapesti vezetés szerint akkor érné a magyar gazdaságot, ha életbe lépne az energiaembargó. Ugyanakkor a REPowerEU-n belül elfogadhatónak tartják, ha az 5800-6900 milliárd forint körül mozgó igényt a kormány úgy költi el, hogy az valóban segítse az oroszokkal szembeni energiafüggőség csökkentését. Tehát lényegében itt találkozhatnak a számok.

Kapcsolódó

Brüsszeli diplomaták szerint inkább az RRF-ről szóló egyeztetések húzódhatnak el. A helyreállítási alapból ugyanis a terv szerint is 30 százalék az éghajlat-politikai fellépés támogatását célozza, vagyis a zöldenergiás beruházásokat és az energiahatékonyságot. De a kormány terveit szakmailag is kifogásolták azon túl, hogy eleve nem érzik transzparensnek a forráselosztást, pártatlannak és versenytámogatónak a közbeszerzési rendszert, de hiányolják a korrupció elleni fékeket is a kifizetéseknél.

Ugyanígy értesült az EU-Monitor is: az Európai Bizottság azt közölte a portállal, hogy Magyarország csak elfogadott helyreállítási tervvel (RRP) tarthatna igényt az RRF kiegészítéseként létrehozandó alapból a támogatásokra. A Bizottságnál remélik, hogy ez még inkább arra fogja ösztönözni a magyar kormányt, hogy teljesítse a terv jóváhagyásainak a feltételeit. Azt is közölték, hogy a pénzosztás arányain nem változtatnának a tagállamok között.

Tehát a helyzet előnye és hátránya ugyanaz: Magyarországnak úgy kell újraterveznie a terveit, hogy közben azokról még nem állapodott meg a bizottsággal. Ez egyrészről gyorsabb módosítási folyamatot tesz lehetővé, közben viszont fel kell oldani a régebbi konfliktusokat is.