Ha 2018 politikailag zavaros év volt, 2019-ben még azt is tetézheti. A brexit körüli bizonytalanságok az év első hónapjaiban dominálnak, mielőtt a figyelmet az európai választásokra összpontosulnak majd, ahol a populista pártok új áttörése várható. Ez elkerülhetetlenül mérlegeli a "francia-német tengely" azon képességét, hogy tovább vezesse az EU-t - kezdi előrejelzését Cas Mudde politikai elemző.

A szakértő szerint 2019-ben nem törik meg az elmúlt évek populista hulláma, amely meghatározta a politika alakulását a kontinensen. Szerinte a szélsőséges pártok erősödése folytatódhat abban a nyolc európai országban, ahol parlamenti választások lesznek, miközben hat helyen elnököt is választanak. Májusban pedig az Európai Parlament tagjairól is dönthetnek a tagállamok szavazói, ami mind megágyaz a populisták erősödésének. Szerinte érdemes lesz figyelni, hogy Finnországban az Igaz Finnek, Görögországban a Sziriza tényleg a várakozásoknak megfelelően visszaesik-e. Miközben arra lehet számítani, hogy a Vlaams Belang (Flamand Érdek) szélső-jobboldali párt megerősödik Belgiumban, felerősítve az ország szétszakadásához vezető erőket. De az észt radikálisok is 15 százalékra léphetnek fel az eddigi törpepárt státuszukból.

Kapcsolódó

Az év elejét mégis a brexit, vagyis a brit kilépés határozhatja meg: megbukik addig a brit konzervatív tory kormányzás, lesz egy második népszavazás a kilépésről? - teszi fel a kérdést Mudde, aki szerint az a forgatókönyv sem zárható ki, hogy az Egyesült Királyság egyáltalán nem lép ki az unióból. A kérdés nemcsak azért fontos, mert egy nettó befizető tagállam távozna az államszövetségből, hanem mert a kilépés hullámokat verne Írországban is.

Európa egy másik kihívása, hogy képes lesz a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) pártot - mely közeli szövetségese a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor vezette Fidesz pártjának - mennyire sikerül megfegyelmezni. Lengyelországot az elemző a magyar helyzettel állítja szembe, mivel Jaroslaw Kaczynski pártja hasonló pályát jár be kormányerőként, mint a magyar jobboldal. De Varsóban még van egy erős ellenzék, de legalábbis életképes ellenzék, a külföldről érkező kritikák pedig nem hagyják érintetlenül az országot. Kérdéses, hogy a Kukiz'15 párt kívülről mennyire támogatja majd a jobboldali kormánypártot, amely már elindult a radikalizálódás útján. A Budapest-modell átültetése mellett a lengyel vezetésnek meg kell harcolnia az Európai Unióval, amely elindította a hetes cikkely szerinti eljárást ellene, ahogy Magyarország ellen is. Brüsszel vajon meddig megy el a büntetésben, vagy képes lesz békén hagyni az illiberális mozgalmakat, ahogy eddig is? - teszi fel a kérdést a szakértő.

Nagy bajnak látja azt is, hogy Olaszországban egy szélsőséges baloldali és jobboldali párt koalíciója kormányoz tovább. Már az olasz költségvetés és a menekültek fogadása kapcsán ellentétek alakultak ki a tagállam és Brüsszel között, de egyelőre megakadt a római kormány lendülete. 2019-ben fontos lehet, hogy merre mozdulnak az erőviszonyok.

Az EP-választások kapcsán azt várja, hogy az Európai Néppárt (EPP), melynek tagjai a magyar kormánypártok, gyengülni fog, de a jelentősége mégis nőhet, mivel a szociáldemokrata tömb visszaszorulása tűnik valószínűnek. A nagy nyertesek viszont az euroszkeptikus és radikális erők lehetnek Mudde szerint.

Viszont a szerző úgy látja, hogy az EU jövője leginkább azon múlik, hogy Emmanuel Macron francia elnök képes lesz-e talpra állni jelenlegi helyzetéből. Decemberben a sárgamellényesek tüntetése ingatta meg a helyzetét, miközben népszerűsége egyelőre erős lejtmenetben van. Viszont épp szorult helyzete adhat új löketet az európai integrációnak: ha innen képes felállni, akkor erőt mutathat En Marché nevű mozgalmának a kontinens mérsékelt pártjainak és királycsinálóvá válhat Brüsszelben.