"Úgy gondolom, hogy legalább két vagy akár három lépést is célszerű lenne megtenni. Ezek lehetnek kisebbek is, azaz egyenként 0,25 százalékpontosak. Ha ez decemberig megtörténne, az azt eredményezné, hogy 2023-ra a bankok betéti kamatai, amelyek most mínusz 0,5 százalékon állnak, pozitív tartományba kerülnének" – idézi a Salzburger Nachrichten lapnak adott nyilatkozatát a Reuters.
"Még mindig elég messze lesz a természetes nominális kamatlábtól. Tehát még hosszú út áll előttünk. De ez jó jelzés lenne a közvélemény számára".
Az EKB döntéshozói egyre inkább a monetáris politika gyorsabb normalizálását szorgalmazzák, és nyilvánosan többen is támogatják a júliusi kamatemelést.
Arra a kérdésre, hogy az EKB nem késett-e el a cselekvéssel, Holzmann azt mondta: "Nem mondanám. De talán korábban is lehetett volna lépni. Az USA körülbelül fél évvel előrébb van a gazdasági ciklusban. Ebből a szempontból helyénvaló, hogy az EKB később cselekszik. Talán a Fed is késett egy kicsit".
Arra a kérdésre, hogy az amerikai jegybank fél százalékponttal emelte a kamatlábakat, ami támogatta a dollárt az euróval szemben, és az importált inflációt táplálhatta, Holzmann azt mondta: "Az EKB-nek nincs árfolyamcélja. De szorosan figyeljük és figyelembe vesszük a döntéseinkben. Valószínűleg nem fogjuk tudni a mostani különbséget kamatemeléssel kompenzálni, de legalább a különbség minden valószínűség szerint nem fog jelentősen növekedni".