Egy olyan időszakban, amikor az embereknek az energiaválság miatt minden fillérnyi kiadást kétszeresen is meg kell fontolniuk, ez a jogszabály a remény üzenetét hordozza. A minimálbér és a kollektív bérmegállapítás olyan hatékony eszközök, amelyek segítségével minden munkavállaló számára tisztes megélhetést lehetővé tévő fizetés biztosítható – mondta Marian Jurečka, Csehország miniszterelnök-helyettese, munkaügyi és szociális minisztere a döntésről.

Az EU-s minimálbér-szabályozás nem azt jelenti, hogy egységes összeget határoznak meg a legkisebb kötelező bérek esetében, hanem egy indexálási megoldás alapján a számítási módszertant rögzítik az uniós jogban. A lépésről már júniusban megállapodott a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács és az Európai Parlament. A minimálbér-kontrol esetében már akkor azt a megoldást preferálták, hogy arányos kompenzációhoz jusson minden minimálbérre jogosult munkavállaló, az országának megfelelő megélhetési költségekhez mérten. Erre akkor két számítási módszert is javasoltak: 

  • a tagállamoknak létre kell majd hozniuk egy valós árú fogyasztói kosarat a helyben elérhető árukból és szolgáltatásokból,
  • vagy alternatívaként nemzetközileg általánosan használt iránymutató referenciaértékeket kell meghatározni, ha a bruttó mediánbér vagy a bruttó átlagbér bizonyos százalékával legyen egyenlő a minimálbér. Akkor előbbinél 60, utóbbinál 50 százalékos szintet rögzítettek.

A kedden elfogadott irányelv is lényegében ezt rögzíti: a jogszabályban meghatározott minimálbéreket alkalmazó tagállamoknak eljárási keretet kell létrehozniuk e minimálbérek egyértelmű kritériumok alapján történő megállapítása és aktualizálása érdekében. A jogszabályban meghatározott minimálbéreket legalább kétévente (illetve az automatikus indexálási mechanizmust alkalmazó országok esetében legalább négyévente) felül kell vizsgálni.

Mekkora lesz az európai minimálbér Magyarországon?

Az alap indexálási mechanizmus alapján a magyar európai minimálbérek jelentős emelést jelenthetnek a jelenlegi bruttó 200 ezer forintos szinthez képest. A KSH utolsó adatközlése szerint idén júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 500 000 forint, A bruttó mediánbér 400 900 forint volt.Vagyis a bruttó átlagbér szerint 250 ezer forinra, a mediánbér esetében 240 540 forintra emelkedne most. A jogszabály viszont várhatóan csak a jövő évtől lesz érvényes.

Fontos viszont, hogy az irányelv azonban nem ír elő konkrét minimálbérszintet, amelyet a tagállamoknak el kell érniük.

A bértárgyalásokat is egyszerűbbé kell tenni

A bérmegállapításra irányuló kollektív tárgyalások előmozdítása: az irányelv egyik célja a bérmegállapításra irányuló kollektív tárgyalások hatókörébe tartozó munkavállalók számának növelése. E cél elérése érdekében az országoknak elő kell segíteniük, hogy a szociális partnerek részt tudjanak venni a kollektív tárgyalásokban. Amennyiben például a kollektív tárgyalások általi lefedettség nem éri el a 80%-os küszöbértéket, a tagállamoknak cselekvési tervet kell kidolgozniuk a kollektív tárgyalások előmozdítására. A cselekvési tervnek egyértelmű ütemtervet és konkrét intézkedéseket kell meghatároznia a kollektív tárgyalások általi lefedettség fokozatos növelése érdekében – számolt be közleményében az Európai Tanács.

Fontos szigorítás lesz, hogy garantálni is kell a minimálbér jelentette megélhetés védelmét. Így például a munkaügyi felügyelőségek által végzett ellenőrzések gyakoribbak kell legyenek. Ugyanígy a minimálbérek nyújtotta védelemmel kapcsolatos információknak könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük (tehát például nyilvános adatbázisokban kell azt közzétenni), valamint büntetni kell a jogalkalmazó hatóságok felvértezését, hogy a szabályokat be nem tartó munkáltatókat felelősségre vonják.

Az irányelv a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A tagállamoknak két évük lesz arra, hogy az irányelvet nemzeti jogukba átültessék.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.