Folyamatosan nő a feszültség az Európai Parlamentben, mert az uniós jogot rendre megsértő magyar és lengyel kormánnyal szemben az EU tehetetlennek tűnik. A képviselők a tagállamokat és az Európai Bizottságot hibáztatják, sőt, azt fontolgatják, hogy beperlik az uniós végrehajtó testületet - kezdi cikkét a Szabad Európa, amely feleleveníti, hogy a budapesti és a varsói vezetés egyre több kérdésben kerül szembe az EU különböző irányító és döntéshozó testületeivel.

A lengyelek esetében a bírói függetlenség kapcsán volt komolyabb konfliktus a nyáron: a Mateusz Morawiecki féle kormány létrehozott egy bírósági kamarát, amit viszont az Európai Unió Bírósága az uniós joggal nem egyeztethetőnek minősített. Viszont a lengyelek nem akartak tudomást venni az ítéletről. Pedig ha az Európai Bíróság hoz egy döntést, akkor annak minden tagállami jogot felül kell írnia, különben nincs egységes joggyakorlat és ez megint csak zsákutcát jelent. A vitában felvetődött a lengyel kilépés is, de végül Varsó engedett a követelésnek.

Kapcsolódó

Rögtön a nyári szünet után, szeptember elején az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában Didier Reynders igazságügyi biztos beszámolót ad a két ország helyzetéről, ugyanis Lengyelország mellett Magyarországot is elmarasztalta. A politikus először ugyan általánosságban beszélt arról, hogy “egyes országokban” gond van a korrupcióellenes küzdelemmel és a végrehajtó hatalom befolyása megnőtt az igazságszolgáltatásra. Később már konkrétan is ismertette, hogy Lengyelország esetében az európai bíróság kimondta, a bírák fegyelmi tanácsának működése nem felel meg az EU-s jognak, Magyarország ellen pedig több kötelezettségszegési eljárást kellett indítani olyan ügyekben, amelyek az uniós alapszerződések 2. cikkével, az EU alapértékeivel függenek össze. Példaként említette a melegeket a pedofilokkal összemosó magyar szabályozást, amely egyébként más uniós normákat is megsért.

“Az összes fontos hivatalnokot a posztjáról csakis kétharmados többséggel lehet csak leváltani. Ha megnézzük, hogyan változtatták meg a választási törvényt, teljesen világos, hogy egyetlen párt sem fog soha többé kétharmadra szert tenni. Hiába veszítene Orbán a választásokon, továbbra is ellenőrizni tudná az államot, az intézményeket. Ha ezt nem nevezzük antidemokratikusnak, akkor nem tudom, hogy mi számít annak” – mondta Katarina Barley. Csatlakozott hozzá Gwendoline Delbos-Corfield, francia zöldpárti képviselő. Kijelentette: “Már nem beszélhetünk demokráciáról Magyarország esetében. Azt látjuk, hogy az EU kellős közepén van egy ország amelyet oligarchák kerítettek hatalmukba" - összegez a hírportál.

A júliusban felálló szlovén elnökség megörökölte a két jogállamisági vitát, amelynek kezelnie kellene a már elindított hetes cikk szerinti eljárásokat. Az eljárásrend szerint most annak kellene következnie, hogy a tagállamok négyötödös többséggel ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyeknek az érintett kormánynak határidőre eleget kellene tennie. Ellenkező esetben – immár egyhangú döntéssel – jöhetnek a szankciók.

“Az elnökség vállalta, hogy felgyorsítja a hetes cikkes eljárást, a decemberi ülésre meghallgatást tűz ki” - jelezte a plenáris ülésen Marjan Dikaucic szlovén igazságügyi miniszter egyetlen mondattal a helyzetet.  A politikusok közül sokan nem lepődtek meg ezen igazán, hiszen tudják, hogy a szlovén és a magyar kormány között nagyon jó a kapcsolat, Janez Jansa szlovén kormányfő valósággal példaképének tekinti Orbán Viktor.

Annyit Gwendoline Delbos-Corfield szavaiból azért kiszűrhettünk, hogy az áttörést majd a következő, francia elnökség hozhatja meg, ahol már valóban eljuthat a folyamat az ajánlások megfogalmazásáig. Igen ám, de már most is három évvel vagyunk azután, hogy az Európai Parlament minősített többséggel azt javasolta a tagállamoknak, hogy folytassák le az eljárást - számolt be a Szabad Európa.

A jogállamisági kérdés a puszta politikai tölteten túl azért is érdekes kérdés, mert az új hétéves uniós büdzsé elosztásánál élesedett a jogállamisági mechanizmus. Ennek értelmében a források is felfüggeszthetők lesznek egy-egy tagállam esetében. Viszont ennek működése egyelőre kérdéses: a feszültséget az is növeli, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság már múlt héten egymásnak ugrott a jogállamisági mechanizmus ügyében.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.