A lengyel kormány sokat remélt Mateusz Morawiecki miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök személyes találkozójától Párizsban. Egyrészt miután az amerikai hatalomváltás miatt egy fokkal hűvösebbé válhatnak a lengyel-amerikai kapcsolatok, ezt azzal kompenzálhatnák, hogy Franciaországhoz közelítenek, másrészt a gazdasági együttműködésben új fejezetet nyithatnának. A két vezető találkozójának hivatalosan az utóbbi a fő témája, ám az előzmények rosszul alakultak, ugyanis a párizsi és a varsói vezetés ütköző pályára került a kisebbségi (LMBT+) jogok ügyében - írja a Financial Times.
Clement Beaune, a francia kormány Európa-ügyi minisztere, egyben Macron bizalmasa a napokban egy interjúban arról beszélt, hogy az Európai Bizottságnak kötelezettségszegési eljárást kellene indítania Lengyelország ellen, miután számos lengyel önkormányzat az "LMBT-ideológiától" mentes övezetté nyilvánította magát. Baune, aki tavaly ismerte el, hogy meleg, durva fogadtatásra talált Varsóban. Egy tisztviselő szerint a miniszter megjegyzése ellenséges deklaráció, ami súlyosan felelőtlen lépés, ha nem rosszabb annál, éppen a francia-lengyel csúcstalálkozó előtt.
A sokadik eset
Az LMBT jogok ügye a sokadik nézeteltérés a civilizált viselkedést számon kérő EU és a lengyel kormánypárt, a radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) között. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, miután a PiS igyekezett a parlament alá rendelni az igazságszolgáltatást, kevéssé törődve azzal, hogy a hatalmi ágak megosztása a demokrácia egyik alapintézménye. További feszültséget okozott, hogy Morawiecki magyar kollégájával, Orbán Viktorral vállvetve harcolt tavaly év végén az ellen, hogy az uniós támogatások kifizetését jogállami feltételekhez kössék. (Szerintük ez sérti országaik szuverenitását, más tagállamok viszont biztosítékokat szeretnének arra, hogy ne lopják el az unió közös pénzét.)
Lengyelországban az LMBT-ellenes hangulatot a tavaly nyári elnökválasztáson Andzej Duda, a PiS támogatását élvező elnökjelölt fűtötte fel, aki a kisebbségi jogokért harcoló mozgalmat károsabbnak minősítette, mint a kommunizmust. A PiS egyik intelligens parlamenti képviselője megosztott egy karikatúrát, amely a melegek házasságát egy férfi és egy kecske kapcsolatához hasonlította, egy hozzá hasonló szellemi színvonalon álló kollégája szerint az LMBT+ csoporthoz tartozók nem egyenlőek a "normális" emberekkel.
Az LMBT+ elleni hadjáratot Zbigniev Ziobro igazságügyi miniszter folytatta, aki olyan jogi változtatásokkal állt elő, amelyek tiltani szándékoznak az azonos neműek lehetőségét a gyermekek örökbe fogadására akkor is, ha formálisan egyikük egyedülállóként tenné ezt meg. A hivatalos lengyel álláspont szerint ezek az intézkedések az ország hagyományos családi értékeinek védelmét szolgálják, amiket veszélyeztet a nyugat-európai országok liberális morálja. Brüsszelnek szerintük ebbe nincs beleszólása.
Nem lesz hatása
A politikai elemzők kétlik, hogy ha egyes tekintélyes nyugat-európai országok nyomást akarnának gyakorolni keleti szomszédaikra annak érdekében, hogy változtassanak középkori ízű viselkedésükön, hatásos lehetne. Így marad az uniós nyomás, amire példa az Európai Bizottság levele, amely felhívta a lengyel hatóságok figyelmét arra, hogy az EU diszkriminációellenes szabályainak megsértése akadályozhatja a strukturális alap kifizetéseit Lengyelországnak.
A brit üzleti lapnak nevük elhallgatása mellett nyilatkozó uniós tisztviselők ugyanakkor úgy vélik, hogy a figyelmeztetésnél és a politikai nyomásnál nem fog messzebb menni az unió vezetése, feltéve, hogy az LMBT-ellenes retorikát nem követik diszkriminatív tettek is. Más kérdés, hogy mit tesz az Európai Parlament, amely elfogadott egy határozatot, miszerint az EU az LMBTIQ kisebbségekhez tartozó emberek szabadságának térsége (LGBTIQ Freedom Zone). Sokak szerint ez volt a válasz a lengyel helyhatóságok lépésére.
Az Európai Parlamentben a jövőben ez lehet a testület liberális-baloldali és radikális jobboldali pártjai közti csata új terepe, különösen, ha az utóbbiak a Fidesz kizárása nyomán az Európai Néppártból újrarendeződnek - véli Wojciech Przybylski, a Visegrad Insight főszerkesztője. Az Európai Bizottságnak nem sok jogosítványa van az ilyen ügyekben, ám az Európai Parlament más tészta. Nem csupán a hangját hallathatja, hanem azt is bizonyította az elmúlt időszakban, hogy egyre nagyobb befolyása van az európai politikára.
Tájékoztatás