Sokkal fontosabbá vált, a közelmúlthoz képest viszont rugalmasabban kell működtetni a Next Generation EU eszközt, a helyreállítási és ellenállóképességi alapot – mondták az Európai Parlament illetékesei. Mint azt Nils Redeker kutató szakértő, Siegfried Mureşan romániai, Eider Gardiazabal Rubial spanyol és Dragoş Pîslaru ugyancsak román képviselők elmondták egy háttérbeszélgetésen, az Ukrajnában indult háború új kereteket szabott az EU újjáépítési terveinek.

A program deklarált célja, hogy az elérhető tetemes forrásmennyiséget ténylegesen jövőbemutató, zöld, a következő generációkat szolgáló projektre fordítsák a tagállamok.

Kapcsolódó

Redeker elmondása szerint most az Európai Bizottságnak lehetősége van akár eurómilliárdok visszatartására, ha a tagállamok nem teljesítik a megfogalmazott stratégiájukat.

Ez a változás azért is fontos, mert eddig lényegében semmi, vagy legalábbis egészen minimális szintű teljesülés volt ezekben a tagállami vállalásokban.

A visszatartás lehetőségével

Most „fogakat kap” a gazdasági koordináció

-    mondta Redeker.

Annyiban változik az élet, hogy az ukrán háború kirobbanásával a körülmények is alapvetően átalakulnak, így a tagállamok is átalakíthatják a saját tervüket, és lehet, hogy az EU-nak is érdemes rugalmasabban kezelni az ügyeket.

Kell a hitel, át kell szabni a programot

Eddig jellemzően a keret támogatási oldala volt a vonzó, most azonban a közösen felvett hitel is vonzóbb alternatíva lehet. Ez a jelenlegi árazás szerint 723 milliárd eurós keret egyből vonzóbb opciónak tűnhet úgy, hogy az infláció miatt mindenhol emelni kell a kamatokat, és szűkül a likviditás.

Az EP tolná is a tagállamokat abba az iránya, hogy az ukrán helyzet miatt most köteleződjenek el, akár hitelfelvétellel komolyabb, Oroszországtól független energetikai beruházások és ellátási megoldások kifejlesztése felé.

Mi lesz az adóssággal?

Rákérdeztünk arra is, hogy az EP szerint ez mit jelent ez úgynevezett maastrichti kritériumok, a korábban vallásos szigorral kezelt adósságszabályokkal szemben.

Ezek alapján a költségvetési hiány nem haladhatja meg az össztermék 3 százalékát, az államadósságot pedig 60 százalék alá kell szorítania. Ez hivatalosan ez előfeltétele az eurozónához való csatlakozásnak.

Ezt a covid kitörtével az EU elengedte, 100 és 200 százalékos államadóssági szintek vannak az EU-ban, Magyarországon is többszörösére emelkedett minden költségmutató.

A kérdés, hogy az EP szerint ha eleve a további hitelfelvételt kell most szorgalmazni, milyen szabályrendszert kívánnak bevezetni.

Jelenleg nem mehetünk vissza a régi szabályokhoz. Távol áll a valóságtól a 3 százalékos hiány és a 60 százalékos államadósság

 

- mondta kérdésünkre Eider Gardiazabal Rubial.

Egyes tagállamoknál sokkal nagyobb figyelmet kap a kérdés. Miközben Luxemburg és Németországban mindez különösebben nem érdekes, Horvátországban kiugró szükség van az alapra, Magyarország a középmezőnyben van.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.