Készítsék elő a magyar kormány ellen az Európai Unió hetes cikke szerinti eljárás megkezdését - kéri egy európai parlamenti javaslat. A baloldali frakciók közös határozattervéről jövő szerdán szavazhatnak. Ezzel zárják le a Magyarországról szóló vitát, amelyen két hete Orbán Viktor is részt vett - olvasható a portálon.

Ilyen még korábban nem volt

A hetes cikk szerinti eljárást még soha egyetlen tagállammal szemben sem vetették be. Rögtön beelőznénk Lengyelországot, amely - az EU-ban elsőként - az eljárás előszobájáig, az Európai Bizottság jogállamisági mechanizmusáig jutott.

A hetes cikk akkor indítható, ha egy országban a gyanú szerint veszélyeztetik az uniós alapjogokat. A legvége büntetés, például az adott kormány EU-s szavazati jogának felfüggesztése lehet. Eddig azonban csak akkor jut el az eljárás, ha hónapokon keresztül tárgyalnak Magyarországgal eredménytelenül.

A "jogi atombombaként" emlegetett eljárás megkezdésére többek között az Európai Parlament is javaslatot tehet. A baloldali frakciók arra utasítanák az EP jogi bizottságát, hogy kezdeményezze a megfelelő eljárást annak érdekében, hogy a Parlament szavazhasson egy indokolt kezdeményezésről, amely felszólítja a [miniszteri] Tanácsot, hogy a hetes cikkelyben lefektetetteknek [...] megfelelően járjon el. Azaz egyelőre nem magát az indokolt kezdeményezést szavaznák meg, de megtennék ehhez az első lépést.

Csúnyán visszaüthet a nemzeti konzultáció

A javaslatot benyújtó négy frakciónak összesen 360 képviselője van, ami nagyon közel van az alapesetben 376 fős többséghez. Az átszavazók, a hiányzók és tartózkodók, valamint a (túlnyomórészt jobboldali, euroszkeptikus vagy EU-ellenes) kisebb frakciók és függetlenek miatt nem lehet biztosan kijelenteni, hogy átmegy-e a javaslat vagy sem. Jó eséllyel azon fog múlni, hogy a baloldaliak elég képviselőt tudnak-e átcsábítani a Fidesz saját csoportjából, az Európai Néppártból.

A Néppárt saját tervezetet adott be. Korábban a szóvivőjük emlegette a hetes cikket, de a beadványukban nem utalnak rá közvetlenül. Burkoltan viszont igen: a jogi szakbizottságot arra kérik fel, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, ha a magyar kormány nem hozott megfelelő intézkedéseket és veszélyben lennének az uniós alapjogok. Arra is felszólítják a kormányt, hogy tartsa be Európa Tanács ajánlásait. Ezek felfüggesztetnék a lex CEU végrehajtását és a készülő civiltörvény parlamenti vitáját.

A Néppártból valószínűleg jó néhányan átszavaznak a baloldali frakciók tervezetére. Április végén a Néppárt elítélte a tényekkel hadilábon álló nemzeti konzultációt, ami így - a kormány állításával homlokegyenest ellenkezőleg - gyengíti Brüsszelben a magyar álláspontot. Orbán Viktor valamit meg is ígért a CEU-ról, de hogy pontosan mit, arról vita folyik. Az ATV fideszes forrásai szerint még a saját európai parlamenti képviselőik se tudják pontosan.

A Politico korábban - a Fidesszel szemben hagyományosan ellenséges luxemburgiak mellett - a belgiumiakat, a finneket, a hollandokat és a svédeket emlegette a Néppártból, mint akik besokalltak. Ők együtt tizenhatan vannak, és a hírportál szerint néhány németnek is elege van. Még egy fideszes EP-képviselő is azzal számolt az ATV-nek, hogy meglesz a baloldali határozat mögött a többség.

Kérdés, hogy mire mennének a többséggel. Az eljárást a tagállami miniszterek tanácsának négyötödös többsége indíthatja el, az Európai Parlament erre csak javaslatot tehet. Az érintett ország kimarad a tanácsi szavazásnál, de még így is csak nagyjából a tagállamok kétharmadában van baloldali vezetésű kormány. Amíg az Európai Néppárt többsége fedezi a Fideszt, nem sok esély van rá, hogy ezen a szűrőn átmenjen az eljárás. Arról nem is beszélve, hogy gyakorlatilag kizárt elérni a végét, ahol szankciókat fogadnának el. A második szakasz feltétele, hogy az állam- és kormányfők egyhangúlag elmeszeljék az adott országot az alapjogok megsértése miatt. A lengyelek garantáltan vétóval mentenék ki Orbán Viktort, aki korábban fordított esetre beígérte: ugyanígy tenne, ha Varsó jutna el a büntetésig.

A korrupciót is felemlegetnék

A baloldaliak tervezete a hetes cikk előkészítése mellett egy terjedelmes vádlistát olvasna a kormány fejére a szólásszabadságtól a civil szervezetek korlátozásán és akadályozásán át az alkotmányos rendszer gyengítéséig. Ezek együtt "rendszerszintű fenyegetést jelenthetnek a jogállamiságra". A helyzet "az EU tesztje, hogy bizonyítsa a cselekvési hajlandóságát arra válaszul, hogy egy tagállam a saját alapértékeit fenyegeti és szegi meg". Felvetnék számos korrupciós és összeférhetetlenségi ügy "aggasztó gyanúját", és az Európai Bizottsággal keményebben vizsgáltatnának ki az uniós források felhasználását. Emellett felszólítják a kormányt, hogy vonja vissza a lex CEU-t, a menekültügyi őrizetet és a civiltörvény tervezetét.