Az Európai Unió polgárai május 23. és 26. között választják meg az Európai Parlament (EP) új tagjait. A szavazók nemzeti pártjaik jelöltjei közül választanak, ám ezek a pártok részesei lehetnek nagyobb európai pártcsaládoknak, amelyek egységes képviselőcsoportokkal vesznek részt az EP tevékenységében. A Fidesz az Európai Néppárt (EPP) felfüggesztett tagja, és a megfigyelők azt találgatják, vajon a magyar kormánypártnak és a pártcsaládnak szüksége lesz-e egymásra a szavazás után.
Ez vélhetően attól függ, hogy az EPP, illetve a Fidesz hány képviselőt tud küldeni az EP-be - derül ki a Financial Times friss mandátumbecsléséből, amely a PollofPolls.eu adataira, illetve négy osztrák, francia és olasz felmérésre támaszkodik. A jelenlegi parlamentben a Néppárt és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) együtt 406 képviselővel többséget alkot, így a legtöbb ügyben közös fellépésükkel el tudják dönteni a parlament álláspontját. A friss mandátumbecslés szerint továbbra is ez a két pártcsalád lesz az EP két legnagyobb pártja, de többségük annak ellenére elkopik, hogy az összes mandátum száma az Egyesült Királyság kilépése miatt 751-ről 705-re csökken.
Nem annyival lesz kevesebb
A visszaesés azonban nem látszik katasztrofálisnak. Az EPP 217 mandátum helyett 176-ra számíthat, az S&D 189 helyett 136-ra. Ugyanakkor a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) pártcsalád 68-ról 97-re növelheti képviselői számát. Hárman együtt ezzel 58 százalékos többségben lehetnek. A becslés szerint a Fidesz a 21 magyar mandátumból a jelenlegi 12 helyett 13 fog szerezni (a függetlenek és az S&D 4-4 képviselői helyre számíthat, az előbbi a Jobbikot fedi, az utóbbi az MSZP-Párbeszédet és a DK-t). Ha a magyar kormánypárt távozna az EPP-ből, akkor ennek nyomán az EPP-S&D-ALDE trió még mindig 56 százalékos többségben lenne.
Ellenzék?
Az euroszkeptikus pártok pártcsaládjai részben jobban, részben rosszabbul járhatnak az öt évvel ezelőttinél. A Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) képviselőcsoportja - ide tartozik a Francia Nemzeti Gyűlés, illetve a holland és az osztrák Szabadságpárt - 37-ről 62-re növelheti mandátumai számát. Az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) csoportja viszont a távozó britek miatt 74 fősről 59-re zsugorodhat.
Ez a pártcsalád foglalja magában a lengyel kormánypártot, a Jog és Igazságosságot és a német Alternatíva Németországnak (AfD) párt egyes lázadó képviselőit is, ám jövője a brit falkavezér kilépése miatt bizonytalan. Ugyanakkor sok szakértő szerint egy a Néppártból távozó Fidesz vagy az ENF vagy az ECR valamelyikében találhatna új pártcsaládot magának.
Még egy euroszkeptikus csapat
A harmadik masszív euroszkeptikus csoportot a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) képviselői alkotják. Itt található hivatalosan az AfD, illetve az olasz radikális baloldali Öt Csillag mozgalom. A mandátumbecslés szerint képviselőik száma 45-ről 31-re zsugorodhat. Rajtuk kívül további két nagyobb csoport vehet részt az EP játszmáiban. Az egyik a Zöldek/Európai Szabad Szövetség, amely 51 fősről 46 fősre zsugorodhat, illetve az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal, amely 52 helyett 51 mandátumra számíthat.
Az ENF és az ECR együtt 17 százalékos részesedéssel bírhat az új EP-ben a jelenlegi becslés szerint, ha ehhez hozzávesszük még a szintén euroszkeptikus EFDD mandátumait is akkor 21 százalékot kapunk. A képet árnyalhatja, hogy a 2014 európai parlamenti választáson nem szerepelt pártok 37 képviselőt küldhetnek az új EP-be, akik csatlakozhatnak valamelyik pártcsaládhoz. A mandátumbecslés azzal számol, hogy a függetlenek száma 18-ról tízre zsugorodik.