Az európaiak 93 százalékának az emelkedő megélhetési költségek jelentik a legnagyobb gondot – derül ki az Európai Parlament legfrissebb Eurobarométer-felméréséből.

Minden EU-tagállamban tízből több mint hét válaszadó aggódik a megélhetési költségek emelkedése miatt, a déli országokban különösen:

  • Görögországban 100 százalék,
  • Cipruson 99 százalék,
  • Olaszországban és Portugáliában az emberek 98 százaléka.

Az emelkedő árak, beleértve az energia- és élelmiszerárakat is, minden nemnél vagy életkorban, valamint minden oktatási és társadalmi-szakmai háttérben érezhetők.

A második legtöbbet emlegetett aggodalom 82 százalékkal a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélye, ezt követi a klímaváltozás és az ukrajnai háború más országokra való átterjedése, amely 81 százalékkal a harmadik helyen áll.

A polgárok elvárják az EU-tól, hogy továbbra is dolgozzon a kontinenst sújtó, egymást követő válságok súlyosbodó hatásainak enyhítésére irányuló megoldásokon.

Az EU irányába tanúsított nagyfokú bizalom az elmúlt évek tapasztalatain alapul – ugyanakkor a polgárok egyelőre nem elégedettek sem a nemzeti, sem az uniós szintű intézkedésekkel. Az európaiaknak csupán egyharmada fejezi ki elégedettségét a nemzeti kormányok vagy az EU által a megélhetési költségek emelkedésének kezelése érdekében hozott intézkedésekkel.

A polgárok pénzügyi helyzetét vizsgálva a felmérés azt mutatja, hogy a polikrízis következményei egyre inkább érezhetőek. Az uniós lakosság csaknem fele (46 százalék) állítja, hogy a koronavírus világjárvány, az Ukrajna elleni orosz agressziós háború és a megélhetési válság miatt már csökkent az életszínvonala. További 39 százalékuk ellenben még nem tapasztalta, hogy életszínvonala csökkenne, de arra számít, hogy ez a következő évben bekövetkezik, ami meglehetősen borús kilátásokat vetít előre 2023-ra.

A növekvő gazdasági megszorítások másik sokatmondó mutatója a számlafizetési nehézségekkel küzdő polgárok arányának növekedése, amely 2021 ősze óta kilenc százalékponttal, 30 százalékról 39 százalékra emelkedett.

„Az emberek érthető módon aggódnak a megélhetési költségek emelkedése miatt, mivel egyre több család küzd a megélhetésért. Most itt az ideje, hogy kordában tartsuk a kiadásainkat, visszaszorítsuk az inflációt és növeljük a gazdaságunkat. Meg kell védenünk társadalmaink legsebezhetőbb rétegeit” – mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.

Az elmúlt évek geopolitikai válságai továbbra is komoly kihívások elé állítják a polgárokat és a döntéshozókat. Az elmúlt évtizedek legmagasabb inflációját látva a polgárok 37 százaléka azt szeretné, ha az Európai Parlament a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre összpontosítana. A közegészségügy sok polgár számára továbbra is fontos, csakúgy, mint az éghajlatváltozás elleni folyamatos fellépés. Szintén előkelő helyen szerepel a gazdaság és az új munkahelyek teremtésének támogatása.

Ugyanakkor a közelmúlt válságai és különösen Oroszország Ukrajna elleni háborúja erősíti a polgárok támogatását az Európai Unió iránt.

62 százalék „jó dolognak” tartja az EU-tagságot, ami 2007 óta az egyik legmagasabb eredmény. Az európai polgárok 66 százaléka fontosnak tartják országuk EU-tagságát, 72 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy országuk hasznot húzott az EU-tagságból. Ebben az összefüggésben a „béke” visszatér a polgárok tudatába, mint az Unió egyik alapító elve: az európaiak 36 százaléka szerint az Európai Unió hozzájárulása a béke fenntartásához és a biztonság erősítéséhez az uniós tagság fő előnyei. Ezen túlmenően az európaiak azt is gondolják, hogy az Unió elősegíti a tagállamok közötti jobb együttműködést (35 százalék), és hozzájárul a gazdasági növekedéshez (30 százalék).