Az EU eredetileg jóval lemaradt az oltások beadásában: míg Amerika február elejére a lakosság 10 százalékát beoltotta, az európai blokknak március végéig kellett várnia, hogy elérje ezt a mérföldkövet.
Ezt akkoriban a sokak által túlzottan bürokratikusnak tartott közös vakcinabeszerzési stratégiára fogták, amely - eltérően az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság áramvonalasabb, nacionalista megközelítésétől - a vakcina lassabb sürgősségi jóváhagyásához, a szállítások késedelméhez és az oltások szétosztásához szükséges infrastruktúra hiányához vezetett, amint az első vakcinák rendelkezésre álltak - írja az amerikai Forbes.
A logisztikai problémák megoldásával azonban az oltások felgyorsultak, és március óta minden hónapban fokozódott a sebesség, így a blokk 27 tagországa (Málta, Dánia, Belgium, Hollandia és Spanyolország) a világ legjobban beoltott országai közé került. Magyarország pedig - amely kínai és orosz vakcinákat is bevetett - szintén hátrébb csúszott a rangsorban: 66,4 százalék vett fel legalább egy dózist valamelyik készítményből és itt beragadt az oltási kampány, alig-alig találnak új oltandókat az ECDC adatai szerint.
Eközben az oltás korai jóváhagyása és az oltáshoz való hozzáférés által ösztönzött gyors kezdés után az Egyesült Államokban az oltási arány az április közepén elért napi 3,3 millió adagot meghaladó csúcsról a közelmúltban ennek mintegy negyedére esett vissza.
A Bloomberg által összeállított adatok szerint ma az EU átlagosan közel 3,1 millió adagot ad be naponta (ami a lakosság mintegy 0,7 százalékának beoltására elegendő), míg az Egyesült Államokban 590 000 adagot (ami a lakosság 0,2 százalékának beoltására elegendő).