Az Európai Unió megvizsgálja, hogy a Németország által a vállalatok és a háztartások megóvása érdekében bejelentett hatalmas, 200 milliárd eurós (840 milliárd forintos) állami támogatás sérti-e az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat – számolt be a Bloomberg Thierry Breton, az EU belső piacért felelős biztosának bejelentéséről.

Olaf Scholz kancellár a múlt héten jelentette be, hogy kormánya „védőernyőt” vonna a gazdaság fölé, támogatásokat fizetne a vállalatoknak és a háztartásoknak a magas energiaárak miatt. Mindez aggodalmakat váltott ki, hogy a lépés hátrányos helyzetbe hozza a kisebb pénzügyi súlyú szomszédos országokat, tisztességtelenül segíti a német ipart és még nagyobb gazdasági megosztottságot okoz az EU-ban.

Az európai országoknak óvakodniuk kell attól, hogy milliárdos állami támogatásokkal torzítsák a közös piacot, és fenn kell tartaniuk az egyenlő versenyfeltételeket – figyelmeztetett Breton.

Minderre azután került sor, hogy az Európai Bizottság eredetileg javaslatott tett egy közös EU-s kötvénykibocsátásra, hogy abból finanszírozzák az uniós szintű RePowerEU támogatási programot, amely az energiaválság kezelését és az orosz energiahordozóknak való kitettséget csökkentené. Viszont a közös hitelfelvételt Németország megfúrta, vélhetően pont a saját, gigantikus csomagjának finanszírozása érdekében.

Jöhet a gázársapka, csak a németek azt is ellenzik

Két ország ellenzi kifejezetten hevesen az Európai Bizottság által korábban bedobott, a nagykereskedelmi gázátvételi árakra vonatkozó plafonszint bevezetését: Magyarország és Németország. A földgázra nem érvényesek uniós szankciók, de az orosz állami gázcég, a Gazprom már korlátozta a kontinensre irányuló szállításokat, leállítva a Török Áramlat vezeték kivételével az összes tranzitvonalat.

Tizenöt tagállam – köztük a balti országok, Lengyelország, Olaszország és Franciaország – viszont támogatná a gázársapka valamilyen bevezetését az EU-ban. A cél az lenne, hogy az átvételi árak korlátozásával leszorítsák a tavalyinál háromszor-négyszer magasabb szintekről a gáztőzsdei árakat. Lényegében ezzel egy EU-s szintű rezsicsökkentés jöhetne létre.

Az Európai Bizottság is visszafogott javaslatokat tett a gázárplafon bevezetésére. Ursula von der Leyen, az uniós végrehajtó szerv elnökének első javaslata a referenciaárakat jelentő holland gáztőzsde átvételi árainak szabályozása lenne. A Bizottság úgy véli, hogy a TTF-et túlzottan befolyásolja a vezetékes gáz, mivel az EU régóta függ az orosz importtól. Az országok idén drasztikusan áttértek a cseppfolyósított földgázra (LNG), amely rugalmas alternatíva, és amelyet tankhajókon szállítanak a világ minden tájára. 

Mivel a TTF még mindig a vezető csomópont, a két forrással együtt kereskednek, így az LNG ki van téve a piaci spekulációnak, amelyet a vezetékes gáz orosz manipulációja táplál. A Bizottság szerint ez a helyzet miatt az EU magasabb LNG-árakat fizet, mint ázsiai és amerikai versenytársai.

Miközben a Bizottság az LNG "kiegészítő" referenciaértékének létrehozásán dolgozik, a blokknak "árkorlátozást" kellene bevezetnie a TTF-en keresztül zajló tranzakciókra, hogy megakadályozza a gázt vásárló vállalatok túl magas díjait - a költségeket, amelyeket aztán a fogyasztókra hárítanak.

A B-terv az erőműveknél stoppolná a gázárat

Egy második árplafon a villamosenergia-termelésre használt gázra vonatkozna. Az EU liberalizált piacán a villamos energia árát az összes energiaigény kielégítéséhez szükséges legdrágább tüzelőanyag határozza meg. Ebben az esetben ez a tüzelőanyag a gáz. Ahogy a gázárak emelkednek, úgy emelkednek a villanyszámlák is – írja az Euronews összefoglalójában.

Ennek érdekében a Bizottság hajlandó tárgyalni arról, hogy a gáztüzelésű erőműveknek felső határt szabjanak a gázellátásért fizetendő árra. Ez elvileg nem vonatkozna más gazdasági szereplőkre, például az ipari termelésre és a háztartások fűtésére használt gázra.

„Korlátoznunk kell a gáznak a villamos energiára gyakorolt inflációs hatását, mindenhol Európában” – érvelt ezen javaslat ellen Ursula von der Leyen.

Viszont egyelőre az uniós rezsicsökkentésnél sok a tisztázatlan kérdés: bármelyik megoldást is választják, felmerül a kérdés, hogy a gázszállítók eladásait, így az ellátásbiztonságot hogyan nem veszélyezteti egy ilyen lépést. Az Európai Bizottság által javasolt két lépés elvileg nem dúlná fel a piacokat, mert nem szűkítene a profitrátákat, de hosszútávon lehet, hogy a szabadabb ázsiai árverseny elvonná a kínálatot.