A világ pénzügyminiszterei már hónapok óta dolgoznak azon, hogy egy októberi határidőig elkészítsenek egy olyan tervet, amely véget vetne a társasági adóztatásban tapasztalható csökkenési trendnek. A javaslat része Joe Biden amerikai elnök adóreformjának, amellyel a közel 2000 milliárd dolláros beruházási csomagját finanszírozná - legalábbis részben. Több mint 130 ország már megállapodott egy legalább 15 százalékos globális minimumadó bevezetéséről. Magyarország ugyan eleinte hevesen ellenállt a javaslatnak, miután azt pár ponton az Orbán-kormánynak is kedvező módon finomították, az ősszel a magyar fél is csatlakozott a tárgyalásokhoz.

Most már az Európai Unió próbálja meg direktívába foglalni ezt a közel 140 OECD-ország által elért, mérföldkőnek számító megállapodást, amely előírja a 15 százalékos minimum adót a világ legnagyobb vállalataira vonatkozóan. Magyarországon a jelenleg futó javaslat viszonylag kevés céget érintene: a 750 millió eurós globális bevétel feletti cégekre vonatkozik majd, azoknál csoportszintén néznék a bevételeket, de a termelő vállatok esetében van lehetőség az adóalap csökkentésére. 

Kapcsolódó

Azonban ahhoz, hogy az EU-ban egységesen megvalósuljon a minimumadó, mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyására lenne szükség, és kedden Lengyelország és Magyarország már jelezte, hogy problémáik vannak a tervvel. 

A két V4-ország kritikájuk középpontjában az áll, hogy a globális minimumadó bevezetésével egy időben kell végrehajtani az OECD-megállapodás másik kulcsfontosságú részét, a technológiai óriásokat célzó összetett megállapodást, amelynek értelmében a vállalatok ott adóznának, ahol a nyereségük keletkezik.

"Lengyelország nem támogathatja a globális minimumadó egyoldalú uniós bevezetését, amely csökkenti az EU versenyképességét, miközben az első pillérről lemarad" - mondta Arkadiusz Pluciński, Lengyelország EU-nagykövet-helyettese a keddi uniós ülésen. "Ennek érdekében ragaszkodunk a javaslatunkhoz, vagyis a két pillér jogi összekapcsolásához" - mondta a politikus.

Varga Mihály magyar pénzügyminiszter hozzátette, hogy a másik pillér kezelésének elmulasztása "veszélyeztetné a harmadik országokra gyakorolt politikai befolyást a megállapodás hatékony végrehajtásához" - írja a Kafkadesk közép-európai elemzőműhely.

Franciaország reméli, hogy márciusig sikerül megállapodásra jutni, alig néhány héttel az elnökválasztás előtt, amelyen Emanuel Macron elnök nagy eredményként üdvözölhetné a megállapodást.

A mostani vita az EU és a két közép-európai ország közötti növekvő feszültségek közepette alakult ki, mivel a két országot a blokk demokratikus értékeitől való elfordulással vádolják. A Mateusz Morawiecki és Orbán Viktor miniszterelnökök kormányai ellen jelenleg vizsgálat folyik a bíróságok, a média és a nem kormányzati szervezetek függetlenségének hiányosságai miatt.

Joe Biden amerikai elnök tavaly irritálta a lengyel és a magyar hatóságokat, miután kormányaikat "totalitárius rezsimekhez" hasonlította, miután kommentátorok rámutattak, hogy egy 2020 novemberi Biden-győzelem bajt hozhat Magyarországra és Lengyelországra, mivel az amerikai külpolitika a jogállamiságra és a demokratikus értékekre helyezve a hangsúlyt kikezdheti a két kormányt. Biden számára is fontos a globális társasági adó, így ha az EU-ban egy magyar-lengyel vétóra kerülne sor, akkor biztosan újabb konfliktus robbanna ki Brüsszel és két renitens kormány között.

Magyarország számára azért lehet fájdalmasabb a lépés, mert elveszne az előnye az adóversenyben: sok cég számára adóparadicsomnak számít hazánk a 9 százalékos társasági adójával, amely különböző kedvezményekkel 5,5 százalékra is redukálható.