A rendelet 2018-as árakon 1074 milliárd eurós hosszú távú költségvetést irányoz elő a tagországok számára. A hozzá kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap 750 milliárd euróval gazdálkodhat majd.

A teljes pénzügyi csomag lehetővé teszi az unió és tagországai számára, hogy az elkövetkező években 1800 milliárd eurós támogatást biztosítsanak a gazdasági felépülésre és a különböző uniós szakpolitikák hosszú távú prioritásainak megvalósítására.

Kapcsolódó

A következő hosszú távú költségvetés hét kiadási területet fed le, közel 40 uniós program finanszírozásának kereteit biztosítva a következő hétéves időszakban. Az EU egyebek mellett 132,8 milliárd eurót különít el az egységes piac, az innováció és a digitális kiadások területére, 377,8 milliárd eurót a kohézióra és az ellenállóképesség fokozására. Ezek az összegek a helyreállítási alap további finanszírozásának köszönhetően 143,4 milliárd euróra, illetve 1099,7 milliárd euróra emelkednek majd, beleértve a tagállamoknak nyújtott hiteleket is. Mintegy 373,9 milliárd euró támogatásban részesül a környezetvédelem területére, a migráció kezelése és a határigazgatás területén jelentkező kiadásokra az unió és tagországai 22,7 milliárd eurót, a védelem és biztonság területén jelentkező kiadásokra pedig 13,2 milliárdot költhetnek majd a következő hét évben. A partnerországok támogatása 98,4 milliárd eurót tesz ki.

A költségvetés tételei között a korábbi évekhez képest jelentős többletforrás áll majd rendelkezésre egyebek mellett az egészségügyi, a kutatást támogató Horizon és az Erasmus oktatási programokra, továbbá jelentős összegek fordíthatók majd a jövőbeli esetleges igények és válságok kezelésére, illetve a legfontosabb programok kiegészítésére.

Az ágazati uniós finanszírozási programok nagy részét várhatóan 2021 elején fogadják el, és 2021 elejétől visszamenőlegesen alkalmazzák majd. A költségvetés saját forrásairól és az összegek belső átcsoportosításáról elfogadott intézményközi megállapodás értelmében a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alaphoz szükséges hitelfelvétel közép- és hosszútávú költségeit a tagállamok új saját források bevezetésével fogják finanszírozni.

A menetrendben 2021-től az egyes tagállamokban az újra nem hasznosított műanyagok mennyiségétől függően kivetett adóból származó bevétel, 2023-tól az európai kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS), és valószínűleg a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmus, és egy új digitális díj, 2026-tól pedig a pénzügyi tranzakciós adón alapuló bevétel, valamint a vállalati szektortól származó pénzügyi hozzájárulás, illetve az új egységes társaságiadó-alap szerepel.

A saját forrásokról szóló határozatot a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. A határozat értelmében az Európai Bizottság kivételes felhatalmazást kap arra, hogy a koronavírus-járvány okozta válság következményeinek kezelésére 2018-as árakon legfeljebb 750 milliárd euró összegig terjedő kölcsönt vegyen fel a tőkepiacokon.