Az Európai Bizottság javaslatát már a tagállamok is elfogadták, így 2022-re vonatkozóan különadót vetnek ki az energiakereskedő és -termelő cégek rendkívüli profitjára, a befolyt 140-150 milliárd euróból pedig egy alapot hoznak létre, amellyel Brüsszel támogatná a rászoruló családjait és vállalkozásait a magas energiaárak miatt. A terv több részlete még nem ismert, de a tagállamok osztanák el a forrásokat az uniós rezsitámogatási/rezsicsökkentési elv mentén.

Ugyanígy arról is élénk vita folyik az EU-n belül, hogy ársapkát vessenek ki a földgázra és az áramra. Egyelőre még nincs megállapodás, de felmerült a vezetékes földgáz árának hatósági szabályozása, és az áramtermelésre használt gázra kivetett árplafon bevezetése is. 

Szakértők viszont arra figyelmeztetnek: ha túlságosan védik a családokat és a vállalkozásokat a magas energiaáraktól az uniós rezsicsökkentésekkel, akkor a fogyasztás nem esne kellő mértékben vissza, miközben nincs elég energiakapacitás azután, hogy Oroszország leállította az európai gáztranzit 90 százalékát. 

A Morgan Stanley-től a Rystad Energy-ig és a Citigroup Inc. elemzői szerint az árplafonok és a támogatások aláássák a fogyasztás visszafogásának sürgetését egy olyan időszakban, amikor Európának még mindig küzdenie kell azért, hogy az elkövetkező hónapokban az otthonok melegek maradjanak és a villanyok égjenek – írja a Bloomberg.

„A negatívum az, hogy mesterségesen magas keresletet fog teremteni” – mondta Fabian Ronningen, a Rystad Energy elemzője a hírügynökségnek. „A fogyasztókat kevésbé fogja ösztönözni az energiatakarékosságra” – foglalta össze aggodalmát.

A földgáz az igazán szűk keresztmetszet

Európa eddig rekordmennyiségű cseppfolyósított földgázt importált az Oroszországból érkező csökkenő csővezetéki áramlások pótlására, és a téli gáztárolók szintje robusztus. A hidegbetörések, az ellátási zavarok, valamint az alacsonyabb szél- és vízenergia-termelés azonban ismét az energiaadagolás vagy akár az áramkimaradások kockázatát növelnék. Ezáltal az alacsonyabb energiafogyasztás minden eddiginél fontosabbá válik ahhoz, hogy a kontinens megbirkózzon az idei téllel. A Morgan Stanley szerint azonban a kormányok közelmúltbeli lépései, amelyek célja, hogy megvédjék a fogyasztókat az emelkedő energiaárak hatásaitól, tompíthatják ezeket az erőfeszítéseket.

Kadri Simson európai energiaügyi biztos az uniós energiaügyi miniszterekkel tartott szerdai találkozója után elismerte az ársapkák keresletre gyakorolt kockázatát. Elmondta, hogy a bizottság fontolóra veheti a gázkereslet önkéntes, 15%-os csökkentésének kötelezővé tételét, mivel az EU eddig átlagosan 10% körüli csökkentést ért el a korábbi évekhez képest.

Ahogy arról beszámoltunk: az európai áramfelhasználás több mint 10 százalékkal esett vissza főként a magas áraknak köszönhetően.