Ukrajna arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben orosz támadások sorozatát hajtották végre iráni gyártmányú Shahed-136 típusú drónokkal. Irán tagadja, hogy a drónokat szállítana Oroszországnak, a Kreml pedig nem kommentálta a történteket. Csütörtökön kora reggel három, orosz erők által működtetett drón támadta meg az ukrán fővárostól nyugatra fekvő Makariv kisvárost, és tisztviselők szerint kritikus infrastrukturális létesítményekre mértek csapást az általuk iráni gyártmányúnak nevezett önmegsemmisítő drónok.

A Reuters értesülései szerint ezért az Európai Unió szankciókat vet ki Iránra és Oroszországra is. A hétfői luxembourgi miniszteri találkozót megelőző előkészítő megbeszélésekre hivatkozó diplomaták szerint a dróntevékenységet elemezték, és a téma most napirendre került. A forrásaik szerint bár hétfőn nem lehet megállapodni az új büntetőintézkedések jegyzékbe vételéről, politikai egyezségre kerülhet sor, amely egy későbbi szakaszban előkészíti a szankciókat.

A blokk már hétfőn beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást fog elrendelni mintegy 15 iráni ellen, akik részt vettek a múlt hónapban kezdődött, a 22 éves Mahsza Amini rendőrségi őrizetben bekövetkezett halálát követő tüntetések leverésében.

Az atomalku teljesen elhal Irán miatt

Franciaország és Németország, az Iránnal 2015-ben kötött nukleáris megállapodás mindkét részes fele egyértelművé tette, hogy az Oroszország által használt drónokkal kapcsolatban új szankciókat is szükségesnek tartanak, és hogy a drónok átadását az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231. számú határozatának megsértésének kell tekinteni. Az atomalkuként is emlegetetett egyezség korábban jóváhagyta az Irán és hat hatalom – Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország, Oroszország és az Egyesült Államok – között 2015-ben létrejött nukleáris megállapodást, amely korlátozta Teherán urándúsítási tevékenységét, megnehezítve Irán számára a nukleáris fegyverek kifejlesztését, miközben feloldotta a nemzetközi szankciókat.

Egy uniós szóvivő közölte, hogy a külügyminiszterek hétfőn Iránról fognak tárgyalni, de nem kívánt nyilatkozni arról, hogy az iráni drónok vagy a drónok átadására vonatkozó szankciók napirenden lesznek-e. Ígérete szerint vizsgálják a lépéseket, de egyelőre nem lesz konkrét bejelentés a büntetőintézkedésekről.

A francia külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy konzultálni fog uniós partnereivel arról, hogyan reagáljanak a dróntevékenységre, és először hozta összefüggésbe Irán esetleges szállítását az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatával, mondván, hogy az ilyen tevékenység megsérti azt.

A Donald Trump-i örökség

A határozat értelmében Iránnal szemben 2020 októberéig fegyverembargó van érvényben. Annak ellenére, hogy Donald Trump korábbi elnök alatt – aki 2018-ban kivonta az Egyesült Államokat az egyezményből – az Egyesült Államok erőfeszítéseket tett a fegyverembargó meghosszabbítására, a Biztonsági Tanács ezt elutasította, megnyitva az utat Irán előtt a fegyverexport folytatásához. A határozat azonban továbbra is tartalmaz a rakétákra és a kapcsolódó technológiákra vonatkozó, 2023 októberéig tartó korlátozásokat, amelyek kiterjednek a fejlett katonai rendszerek exportjára és vásárlására.

Egy diplomáciai forrás szerint a szóban forgó drónok a rakétatechnológiai ellenőrzési rendszer (MTCR) hatálya alá tartoznak, amely egy mintegy 35 állam közötti informális politikai megállapodás, amely a rakéták, rakétatechnológia és drónok elterjedésének korlátozására törekszik. Tehát a Shahed-136-os eszközök eladása sérti a határozatot.

A határozat nem tesz említést az MTCR-ről, de hivatkozik az Egyesült Államok által a Biztonsági Tanácsnak az MTCR-ről benyújtott, egy nappal az atomalku után keltezett levélre. Irán nem tagja az MTCR-nek, de Oroszország igen, és jelenleg az elnöki tisztséget tölti be. 

Az USA után jóval lemaradva lép az EU

Az Egyesült Államok szeptember 9-én szankciókat vezetett be egy iráni cég ellen, amelyet azzal vádolt, hogy katonai repüléseket koordinált iráni drónok Oroszországba történő szállítására, valamint három másik cég ellen, amelyek szerinte iráni drónok gyártásában vettek részt.

A drónokról szóló vita a tüntetők elleni erőszakos fellépéssel kapcsolatos emberi jogi visszaélések miatt hétfőn az EU külügyminiszterei arra készülnek, hogy jóváhagyják az Iránnal szembeni szankciókat.

Európai diplomaták szerint az uniós küldöttek között már egyeztetett csomag mintegy 15 személyt és szervezetet érint, és kiterjed a vagyonbefagyasztásra és az utazási tilalomra, és az Egyesült Államok, Kanada és Nagy-Britannia hasonló szankcióit követi.

A Shahed-136-os drónok miatt Izrael aktívabb hírszerzési együttműködésbe kezdett Ukrajnával. A háborúban a zsidóállam igyekezett távolságtartó álláspontot képviselni, de Moszkva és Teherán barátságára már egyre szigorúbb lépésekkel reagál.