A Reuters által látott uniós dokumentum szerint a 27 országból álló Európai Unióba importált, kényszermunkával készült termékeket betilthatják a közeli jövőben. A szabálytervezeteket a kínai Hszincsiang tartomány emberi jogai miatt aggódó uniós törvényhozók kezdeményezték.

Az Európai Bizottság szabálytervezete azonban - részben jogi korlátok miatt - kevésbé messzemenő, mint amit az uniós törvényhozók javasoltak. Az uniós végrehajtó testületnek, amely kedden fogja bejelenteni javaslatát, a részleteket még ki kell dolgoznia a törvényhozókkal és az uniós országokkal, mielőtt a szabályok törvényerőre emelkednek. Azonban így is több száz kényszermunkával előállított termék kerülhet tiltólistára.

„Az ilyen tilalomnak azokra a termékekre kell vonatkoznia, amelyek előállításának, gyártásának, betakarításának és kitermelésének bármely szakaszában kényszermunkát alkalmaztak, beleértve a termékekhez kapcsolódó munkavégzést vagy feldolgozást is” – áll a dokumentumban. Eszerint a tilalomnak minden termékre ki kell terjednie, beleértve azok összetevőit is, függetlenül az ágazattól, a származástól, attól, hogy belföldi vagy importált, illetve az uniós piacon forgalomba hozott vagy hozzáférhetővé tett vagy exportált termékekről van szó.

Nagy cégeknek okozhatnak fejfájást az új szankciók

A szabályok a nagyobb gazdasági szereplőket, például az importőröket, a gyártókat, a termelőket és a termékbeszállítókat célozzák, mivel a kényszermunka kockázata a legelterjedtebb, és a hatás valószínűleg náluk a legnagyobb – áll a dokumentumban.

A nemzeti hatóságokra hárul azonban annak bizonyítása, hogy a termékek előállítása és feldolgozása során kényszermunkát alkalmaztak, az előzetes vizsgálatokat pedig 30 munkanapon belül le kell zárni. Ezután utasíthatják a vámszerveket, hogy akadályozzák meg a termékek forgalomba hozatalát, vagy azok kivonását a piacról.

Az állami hatóságok által elrendelt, a kényszermunka kockázatát egyes földrajzi területeken, illetve a kényszermunkával készült egyes termékeket tartalmazó adatbázist hoznak létre és teszik elérhetővé a nyilvánosság számára.

Főleg az ujgurok miatt lépnek

Az Egyesült Államok tavaly hozta az ujgur kényszermunka megelőzéséről szóló törvényt (UFLPA), hogy megvédje piacát a hszincsiangi emberi jogi visszaélések által potenciálisan érintett termékektől, ahol az amerikai kormány szerint Kína népirtást követ el az ujgur muszlimok ellen. Két éve az EU is lépett a kérdésben, de a korlátozásokat egyetlen országként Magyarország nem támogatta.

Kína tagadja a visszaéléseket Hszincsiangban, amely jelentős gyapottermelő, és a világ napelemekhez szükséges anyagainak nagy részét is szállítja, és azt mondja, hogy a törvény "rágalmazza" az ország emberi jogi helyzetét. Emberi jogi szervezetek szerint a magukat a csak magyar néppel és a hunokkal rokonnak tartó ujgurokat internálótáborokba zárják. Sok fastfashion cég emiatt már maga döntött, hogy Hszincsiangból nem vásárolnak gyapotot, mert ezt a leggyakrabban kényszer alatt szüreteltetik az ujgurokkal.

Azonban a kényszermunka meghatározása nem egységes az EU-ban, amely vélhetően Kínától tartva nem nevezte meg az ujgur internálást, mint korlátozott területet. Ugyanis emberi jogi szervezetek szerint az afrikai lítium- vagy kobaltbányászatot is masszívan áthatja a rabszolgatartás. Mindez pedig ütheti az e-autógyártást, amely nagyban rászorul az afrikai nyersanyagokra.