A kínai túlburjánzó állami támogatások jelentette veszélyről beszélt az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen azt követően, hogy az uniós csúcson a tagállami vezetők az amerikai klímavédelmi csomag EU-s hátulütőiről tárgyaltak – írja a Financial Times.

Joe Biden amerikai elnök Infláció Elleni Törvénycsomagja (Inflation Reduction Act, IRA), dollármilliárdokat biztosít adókedvezmények és támogatások formájában a megújuló energiával foglalkozó cégeknek. Az klímavédelmi csomag összértéke 369 milliárd dollár.

Az amerikai törvénycsomag ellen több uniós tisztségviselő és a tagállamok vezetői is felszólaltak. A leghangosabban tiltakozók között ott volt például Emmanuel Macron is. A francia elnök jelezte, hogy véleménye szerint az USA intézkedéscsomagja nincs összhangban a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization, WTO) szabályaival, és kiszoríthatja az uniós vállalatokat az amerikai piacról.

Kínáról tudjuk, hogy jelentős állami támogatásokat oszt szét, nem pusztán a tiszta technológiák terén, hanem általánosságban. Nagyobb perspektívára van tehát szükségünk, és szélesebb körű stratégiát kell kidolgoznunk, hogy erre a problémára is megoldást találjunk

– utalt Ursula von der Leyen arra, hogy Kína még az Egyesült Államoknál is jobban nyirbálhatja az uniós versenyképességet.

Az EB elnöke hangsúlyozta: az amerikai klímavédelmi csomag esetében jól behatárolható az a hat szektor, amelynek kedveznek az intézkedések, amelyek „könnyen átláthatóak”. Kínában azonban gyakoriak a rejtett támogatások, amelyek ráadásul számos szektort érintenek.

Ursula von der Leyen szerint az európai vállalatok már jó ideje küzdenek a kínai piacra való bejutással, és gyakran merülnek fel problémák kínai részről problémák a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásával.

Francia-német összjáték

Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalálkozó előtt arra sürgette a többi tagállami vezetőt, hogy „nagy erővel” és tempósan lépjenek fel az amerikai klímavédelmi csomaggal szemben. Több alkalommal is kiemelte, hogy csak a megfelelő szintű állami támogatások segítségével dolgozható le a versenyképesség terén bezsebelt hátrány.

Szintén az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok lazítását szorgalmazta Olaf Scholz német kancellár is. Ugyanakkor azt követően, hogy a többi uniós tagállam vezetőjével a kínai állami ösztönzőkről is egyeztettek, már – némi ellentmondással – azt mondta, „nem viszi előre a világot, ha mindenki állami támogatásokkal operál, és így próbálja torzítani a versenyt“.

Olaszország, Lengyelország és egyéb kevésbé tehetős tagállamok vezetői korábban egyébként arra panaszkodtak, hogy az uniós állami támogatásokra vonatkozó szabályok lazításával versenyhátrányba kerülnek a gazdagabb országokkal, például Németországgal és Franciaországgal szemben.

Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos szintén ezt az esélyegyenlőségi problémát forgalmazta meg.

Uniós lazítás, javaslatígéretek

A tagállamok pénteken abban egyeztek meg, hogy a zöld technológiát érintő projektek esetében egyszerűsítik, felgyorsítják és kiszámíthatóbbá teszik az állami támogatások rendszerét a hosszabb távú globális versenyképesség biztosítása érdekében. Ennek keretében lazítják a megújuló energiával, dekarbonizálással, zéró károsanyag-kibocsátású járművekkel kapcsolatos beruházások esetében.

Az EB javaslatot tesz:

  • a nettó zéró iparági törvényre és;
  • a kritikus nyersanyagokról szóló törvényre is.

Előbbivel a zöld projektek engedélyezésének felgyorsítása, utóbbival az újrahasznosítás felpörgetése és az alapanyagok beszerzésének diverzifikálása a céljuk.

Ursula von der Leyen azt ígérte, a javaslatokkal még a következő, március 22-én és 23-án esedékes EU-csúcs előtt előállnak.