A 27 tagállamot tömörítő Európai Unió intézkedéseket dolgoz ki a villamosenergia-árak csökkentésére, mivel Oroszország hetekkel a fűtési szezon kezdete előtt beszüntette az erőművek fűtéséhez szükséges földgázszállításokat. A Bloomberg által csütörtökön megismert politikai feljegyzés szerint az Európai Bizottság egy intézkedéscsomagot fontolgat, amely többek között az energiaigény csökkentését, valamint a megújuló energiaforrásokra, az atomenergiára és a szénre vonatkozó árplafonokat tartalmazná.
Bár a beavatkozási eszközök segíthetnek enyhíteni a válság hatásait, különösen egyes fogyasztói kategóriák tekintetében, nem fogják az energiaárakat a válság előtti szintre visszahozni, és nem fogják megszüntetni a válságnak az inflációra és az európai gazdaság egészére gyakorolt jelentős hatásait – áll a brüsszeli feljegyzésében, de úgy is vélik, hogy nincs olyan lépés, amely rövid távon megakadályozhatná, hogy az energiaválság átszivárogjon a gazdaságba.
Az európai földgázárak az elmúlt napokban rekordszintről csökkentek, de még mindig több mint négyszer magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. A villamosenergia-árak is jóval a szokásos szintek felett maradnak.
Az EU már megállapodott abban, hogy alternatív gázforrásokat keresnek, a hétvégén Emmanuel Macron francia elnök meg is állapodott Algériával, hogy 50 százalékkal növelik a szállításokat, valamint egyelőre az ázsiai LNG-piacok alacsonyabb kereslete is segíti a gázbeszerzést. Az Európai Unió arról is döntött, hogy a tagállamok növelik a megújuló energiaforrásokra való támaszkodást, megerősítik a gáztárolási követelményeket, és önkéntes fogyasztáscsökkentési célokat határoznak meg, hogy a következő telet áramkimaradások nélkül vészeljék át.
Gázárbefagyasztás, áramár-korlátozás is a pakliban
Mivel az európai kormányokra egyre nagyobb nyomás nehezedik a cselekvés érdekében, az energiaügyi miniszterek a tervek szerint szeptember 9-én rendkívüli ülésen vitatják meg a beavatkozási lehetőségeket. Az EU soros elnökségét betöltő Cseh Köztársaság a tervek szerint saját javaslatot terjeszt elő. Jozef Sikela, az ország ipari és kereskedelmi minisztere a hét elején az energiatermelésre felhasznált gáz árának felső határát javasolta.
A Bizottság által felvetett lehetőségek sokkal ésszerűbb megközelítést jelentenek, mint az áramárba beépülő gázköltségek maximalizálása – mondta Fabian Ronningen, a Rystad AS energiaipari elemzője a Bloombergnek.
Ezeket ismertetve a brüsszeli uniós végrehajtó testület a politikai feljegyzésében azt ajánlotta, hogy az áramárak megfékezésére irányuló rövid távú beavatkozás három összetevő kombinációjaként működne a legjobban:
- a villamosenergia-kereslet csökkentése a tagállamok által júliusban elfogadott téli felkészültségi rendeletben szereplő kötelező gázkereslet-csökkentés mintájára. (Ezt Magyarország és Lengyelország sem támogatta.)
- árkorlátozás a gáztól eltérő áramtermelő technológiákra, amelyek üzemeltetési költségei alacsonyabbak a gáztüzelésű erőművekénél.
- az árkorlátozásból származó bevételekre kivetett adó – gyakorlatilag a magas energiaárak miatt a kereskedőknél jelentkező magas profit –, amelyek hozzájárulnának a kiskereskedelmi árakkal kapcsolatos beavatkozások finanszírozásához.
Az Orbán-kormány egyelőre nem rajong a tervekért
A magyar kormány részéről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kommentálta az akkor még csak körvonalaikban ismert terveket, de jelezte, nem tartják jó megoldásnak azokat. Mint mondta, a gázárra vonatkozó szabályozás a kínálatcsökkenéséhez vezethet, mert olcsón egyetlen gáztermelő sem adja majd el a készleteit.
A különadók – ilyeneket egyébként Magyarország is kivetett az energetikai cégek többlet bevételeire – nem kommentálta a miniszter. Viszont azt jelezte, hogy semmi olyan javaslatot nem támogat az Orbán Viktor vezette kabinet, amely lényegében egy energetikai szankció. Az áram-, olaj- és földgázárak esetében a hatósági szabályozást ilyennek tartják.
A magyar kormány már korábban jelezte, hogy az Európai Bizottság 15 százalékos gázfelhasználás-csökkentésre vonatkozó javaslatát egyáltalán nem támogatja.
A fogyasztáscsökkentés a legnehezebb
A felhasználás csökkentése lehet a legnehezebb uniós feladat. Ugyan az Európai Bizottság javaslata szerint az energiakereslet csökkentése érdekében a kormányok felkérhetnék az ipari fogyasztókat, hogy tegyenek ajánlatot arra, hogy visszafogják a felhasználásukat, amire a kormányok támogatást fizethetnek. A jegyzet szerint a háztartások is kaphatnának ösztönzőket az energiafelhasználás visszafogására. Magyarországon ez különösen jól jöhet, mivel a rezsicsökkentés részleges kivezetése után eleve sokan próbálnak takarékoskodni a nagyon magas piaci árakkal.
A megújuló energiaforrásokból, nukleáris energiából vagy szénből előállított villamos energia árplafonja az EU összes tagja számára kötelező vagy választható lenne, és a legegyszerűbben a következő napra (day-ahead) piacon lehetne alkalmazni.
Az energiatermelők bevételeinek korlátozása az állami költségvetések számára többletfinanszírozást jelentene, amelyet a fogyasztók energiaszámláinak csökkentésére lehetne fordítani szabályozott tarifák, közvetlen jövedelemtámogatás vagy járulékcsökkentés révén. Vagyis Brüsszel utólag adna plusz pénzt a rezsiszámlákra.
„Egy ilyen felső határ bevezetése nem lenne összeegyeztethető a párhuzamos többletnyereség-adóztatási rendszerekkel, amelyeket meg kellene szüntetni” – mondta a bizottság, ami a magyar különadókat is elkaszálná, amelyeket az energiaszektorra vetettek ki. Ezt itthon nem régen emelték 25-ről 40 százalékra.
A bizottság azt is javasolta, hogy ne kövessék az olyan lehetőségeket, mint a nagykereskedelmi villamosenergia-piac teljes felfüggesztése, a nagykereskedelmi áramárakra vonatkozó felső határ bevezetése, valamint a Spanyolországban és Portugáliában bevezetett árkorlátozási mechanizmus kiterjesztése az egész EU-ra. Vélhetően inkább a Franciaországban alkalmazott módszer felé fordulnának, ott az átvételi árakra vonatkozó 4 százalékos emelési küszöb hatékonynak bizonyult.
Nem biztos, hogy kötelező az EU-s csomag a kormányoknak
A beavatkozási intézkedéseket az Európai Bizottság ajánlások vagy jogszabályok formájában javasolhatja, amelyek lehetővé tennék a kormányok számára, de nem köteleznék őket arra, hogy belépjenek a piacra. A harmadik lehetőség az lenne, hogy minden tagállamot köteleznének a beavatkozásra.
Az uniós diplomaták szerint a Bizottság szeptember 7-én egy technikai ülésen vitatja meg a lehetőségeket a tagállamok szakértőivel.
„Nagyjából van értelme, de az ördög a részletekben rejlik: hogyan szippantjuk le pontosan ezeket a nyereségeket?” – mondta Hanns Koenig, a berlini Aurora Energy Research ügyvezető igazgatója az energetikai különadókról. „Ez biztosan nem fogja visszahozni az árakat a két-három évvel ezelőtti szintre, de az energiatermelők nyereségének átcsoportosítása lehetővé tenné a kormányok számára, hogy jelentősen támogassák a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeit” – tette hozzá a javaslat mellett szólva.