Az Európai Központi Bank nem fogja túlságosan megemelni a kamatokat, és nem is fogja túl korán abbahagyni a kamatemelést  – vélik a Bloomberg által megkérdezett szakértők.

Az eurózóna alapkamata júliusban tetőzhet: a konszenzus szerint az e havi és a következő két negyedpontos lépést követően az európai irányadó betéti kamatláb várhatóan közel egy évig 3,75 százalékon marad. Ezzel az EKB talán elérheti, hogy az infláció, amely még mindig több mint háromszorosa az általa kívánatosnak tartottnak, tartósan visszaszoruljon.

A hírügynökség felmérésében 42 válaszadóból mindössze heten számítottak arra, hogy szeptemberben egy harmadik kamatemelés is jöhet, amivel 4 százalékosra ugorhat az irányadó ráta. Ez azt jelzi, hogy a piac alapvetően bízik az EKB-ban. Mindezt annak ellenére, hogy régóta az volt az általános vélemény, az EKB lemaradt az euró-korszak legnagyobb ársokkjának kezelésében.

Sokáig tartanák a magas kamatot

Miután a kamatemelések befejeződtek, a jegybank valószínűleg hosszabb ideig szeretné fenntartani a magasabb kamatokat, hogy biztos legyen benne: nem következik be újabb inflációs sokk. Ennek zökkenőmentes megvalósítása újabb próbatételt jelenthet.

Most az a feladat az EKB számára, hogy mostantól ne a kamatemelési ciklus tetejét kommunikálja, hanem azt, hogy milyen sokáig tartanák fenn a magasabb kamatokat – állítja Carsten Brzeski, az ING makro-szakértője.

Persze eközben a bank folyamatosan monitorozza az inflációs várakozásokat, a mögöttes inflációs trendeket és a korábbi emelések gazdaságra gyakorolt hatását. Van mit emészteni, miután a csütörtöki adatok azt mutatták, hogy az eurózóna télen enyhén recesszióba zuhant.

A közgazdászok nem számítanak ugyanakkor arra, hogy az EKB jelentősebben felülvizsgálná az eurózóna kilátásaira vonatkozó előrejelzéseit. 

Még mindig az emelések vannak napirenden

Mivel az infláció visszafogottabb lett az utóbbi időben, és a gazdaság egyre nagyobb ellenszéllel néz szembe, a befektetők most már némileg kevésbé tartják valószínűnek a júliusi negyedpontos emelést, azonban ennek még mindig 80 százalékos esélyt adnak.

Az árak mellett a banki hitelezés, a hitelfeltételek és a kereslet is azt jelzi, hogy az EKB szigorító kampánya mutat némi hatást, bár a munkanélküliség továbbra is csökken a munkaerőhiány közepette.

Bár a kamatemelés marad az elsődleges eszköz a szigorításra, az EKB mérlegének leépítése is segíthet ebben a folyamatban. Ebben például lejár mintegy 477 milliárd eurónyi, a bankok számára nyújtott olcsó, hosszú távú finanszírozás. De elemzők szerint ezen felül más hiteleket is idő előtt visszafizetnek majd. Emellett az EKB azt tervezi, hogy júliustól leállítja a régebbi kvantitatív lazítási programja keretében vásárolt lejáró eszközök újra befektetését.

Az elemzők arra nem számítanak, hogy az EKB felgyorsítaná kötvényállományának csökkentését. Arra viszont igen, hogy a magasabb szén-dioxid-kibocsátással üzemelő vállalatok kötvényeit inkább zöldebbekre cserélik. Az EKB mérlege a jelenlegi 7,7 billió euróról az év végére 6,8 billió euróra, hosszabb távon pedig 4,4 billió euróra zsugorodik.

A piac felkészült tehát két további kamatemelésre, ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy a júniusi és a júliusi ülés már bevezető lehet egy esetleges irányváltáshoz, amire legkorábban szeptemberben kerülhet sor.