Nem javasolja a berlini és a párizsi kormány az eurózóna vezetőinek, hogy a Görögország kisegítését szolgáló második csomagnak része legyen egy az európai pénzintézetekre kivetendő bankadó - tudta meg a Reuters uniós forrásokból. Az elmúlt napokban kiszivárogtatott hírek szerint a szakértők tárgyaltak ennek lehetőségéről: az alacsony kulcsú közteherből három év alatt 30 milliárd eurót szedtek volna be úgy, hogy valamivel magasabb kulccsal adóztak volna azok a pénzintézetek, amelyek könyveiben másoknál nagyobb a kockázatos államkötvények aránya. Az érintettek, a nagybankok azonban ellenezték ezt a megoldást, ám a tegnapi hírek szerint előálltak saját 40 milliárd erős részvételi javaslatukkal, amelyben lejáró görög kötvényeik újakra cserélését, illetve futamidő-hosszabbítást ajánlanak. A bankok képviselői részt vesznek a mai csúcson.
A német-francia megállapodásról alig szivárognak ki hírek. A Reuters a bankadó elvetésén kívül még azt tudta meg, hogy a javaslatcsomag része a magánhitelezők részvétele a költségek finanszírozásában, továbbá hogy erre állítólag olyan módszert ajánlanak, amelyet a hitelminősítők nem értékelnének Görögország teljes vagy részleges államcsődjének. A fizetésképtelenség elkerülése az ECB elvárása - a bank ehhez köti, hogy továbbra is elfogadja a görög államkötvényeket fedezetként a hitelért hozzá forduló bankoktól. Ha ezt megtagadná, az a teljesen erre a garanciára építő görög pénzügyi rendszer bedőlését jelentené.
A kötvény-visszavásárlásban látnak olyan lehetőséget a német és a francia döntéshozók, amelynek segítségével a bankok a fizetésképtelenség kockáztatás nélkül beszállhatnának a csomag finanszírozásába - írja a CNBC szintén uniós forrásra hivatkozva. Arra a kérdésre válaszolva, miszerint hogyan képzelik ezt el, azt mondta: van fogalmunk arról, mennyi görög adósság jár le a közeljövőben, és arról, hogy ennek mennyi a piaci ára. Ha ennél kicsit jobbat kapnának a magánhitelezők, akkor bizonyára jelentős összeget ajánlanának fel. Ugyanakkor túl ambiciózusnak minősítette azokat a találgatásokat, amelyek szerint a tartozások harmadát vissza lehetnek így vásárolni.
A kiszivárogtatásból az is kiderült, hogy javasolják az európai stabilitási eszköz (EFSF) működési szabályainak rugalmasabbá tételét. Az EFSF kötvényvásárlása a másodlagos állampapírpiacokon vitatott kérdés - tette hozzá az uniós forrás -, ami végső soron visszavezet a kötvény-visszavásárlás problémájához. Emellett javasolni fogják, hogy az EFSF csökkentse saját hitelei kamatát: az alap jelenleg saját forrásköltségei felett 200-300 bázispontot kért, ami 50-re mehet le. Ez olcsóbbá tenné az EFSF támogatásában részesülő összes ország, így Írország és Portugália kölcsöneit is.
Ugyanakkor borzolja a piacon a kedélyeket Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője, aki azt nyilatkozta, hogy nem zárható ki a részleges görög államcsőd. Juncker azt is hangsúlyozta, hogy az eurózóna vezetői el akarják kerülni ezt az eshetőséget.