Patthelyzet alakult ki a görög kormány és az országot finanszírozó EU, illetve IMF között abban a vitában, amely lényegében arról szól, mennyi új hitelre van szüksége Görögországnak az idei és a jövő év túléléséhez - jelentette a Financial Times (FT). Az athéni jegybank becslése szerint hatmilliárd euróra van szükség a bankok feltőkésítéséhez, míg a donorok ennek legkevesebb háromszorosával számolnak.

A központi bank a BlackRock befektetési társaság felmérésére alapozza becslését, amelyet február végén hoz nyilvánosságra, három hónappal később a tervezettnél. A késlekedés egyik oka az volt, hogy a felkérték az NM Rothschild és az Ernst & Young tanácsadó cégeket, mondjanak véleményt a vizsgálat eredményeiről. A Nemzetközi Valutaalapnak és az Európai Központi Banknak (ECB) azonban jóval nagyobb számaik vannak a hatmilliárdnál.

Kiterítik a lapjaikat

A görög jegybank abban a jelentésében előlegezte meg egy héttel a BlackRock vizsgálatának eredményét, amelyet az EU, az ECB és az IMF szakértőiből álló csoportnak készített. A trojka emberei ma érkeznek Athénbe, hogy felülvizsgálják a segélyprogram végrehajtásának állását. A szakértői csapat egyik tagja azt mondta az FT-nek, hogy a Valutaalap a vita elfajulása miatt saját számainak nyilvánosságra hozatalával fenyegetőzik. Eszerint nem hatmilliárd, hanem közel 20 milliárd euróra van szükség a görög bankszektor feltőkésítéséhez.

Az ECB-nek belső információk szerint az IMF-éhez közeli számai vannak, ezért szintén nyomást gyakorol a görögökre, hogy vizsgálják felül álláspontjukat a pénzszükséglettel kapcsolatban. Az ECB-t erősen aggasztja, hogy a saját stressztesztje, amely az eurózóna legnagyobb bankjait veszi górcső alá, más eredménnyel fog járni, mint a helyi felmérés. Az európai jegybank jelentése novemberre készülhet el. Elemzők szerint ha a mostani vita nem oldódik meg, akkor az lesz az irányadó, nem a BlackRock vizsgálati eredménye.

Fenekére vertek a pénznek

A vita azért ilyen éles, mert újabb ponttal gazdagíthatja a donorok kifogásainak listáját. A trojka még tavaly szeptemberben megállapította, hogy a a görögök kevesebb mint felét teljesítették a megígért gazdasági reformoknak. A bankok tőkeszükségletének kérdése élére állítja azt a kérdést: össze kell-e ütnie a nemzetközi közösségnek egy harmadik segélycsomagot is Athénnak vagy sem. A 172 milliárd eurós második pakkból 10,1 milliárd maradt, ami az év végével fogyhat el.

Eközben a kormány abban bízik, hogy a bankok feltőkésítésére elkülönített 10 milliárd eurót más kiadások finanszírozására fordíthat, éppen annak érdekében, hogy elkerülje a harmadik csomagot. Az IMF korábbi becslése szerint idén és jövőre 15 milliárd euró kiadásra nem futja a jelenlegi hitelkeretből.

A kormány gazdasági előrejelzései arra alapulnak, hogy a bankok jövőre ismét nyereségesek lesznek, ám a trojka szerint ez túl optimista várakozás. Különösen így van ez annak tükrében, hogy még mindig gyorsan nő a behajthatatlan hitelek állománya. Ha a bankok nem tudják növelni hitelezésüket, akkor kútba esik a görögök terve, amely szerint idén meg kellene állítani a gazdasági hanyatlását, és be kellene indítani a növekedést. A kormány máris kénytelen volt elhalasztani az Eurbank, az ország negyedik legnagyobb pénzintézete privatizációját.