A londoni gazdasági napilap közölte: az általa látott, "átdolgozott és megerősített" brüsszeli tervezet Németország, Franciaország és kilenc másik résztvevő euróövezeti tagállam számára készíti elő a megállapodást "Európa első Tobin-adójáról", amelyet a részvény- és kötvénykereskedelemre, valamint a származékos termékek forgalmazására rónának ki.
A pénzügyi tranzakciók ilyen jellegű megadóztatásának névadója James Tobin amerikai közgazdász, aki már az 1970-es évek elején felvetette ennek az illetékfajtának a bevezetését.
A Financial Times szerdai értesülése szerint miután "kibékíthetetlen ellentéteket" szított az az eredeti brüsszeli terv, amelynek alapján egész Európában bevezették volna az illetéket, most az "euróövezet egy élcsapata" készül egy kisebb kiterjedésű térségben meghonosítani a tranzakciós illetéket, a csatlakozó országok azonban így is az EU teljes hazai össztermékének (GDP) kétharmadát adják.
A brit lap által látott tervezet, amelyet Algirdas Semeta, az Európai Bizottság adóügyekért felelős tagja dolgozott ki, a részvény- és kötvényügyletekre 0,1 százalékos, a származékos befektetési termékekkel végrehajtott tranzakciókra 0,01 százalékos illetéket irányoz elő. Illetékköteles lesz minden olyan ügylet, amelynek legalább egy intézményi résztvevője a pénzügyi tranzakciós illetéket közösen alkalmazó euróövezeti országok valamelyikében honos, vagy amelyet olyan ügyfél nevében hajtanak végre, aki ebben az országcsoportban él.
Az illetékfizetés elkerülhetetlenségét szolgálja a tervezet azon kitétele, amelynek alapján az adott befektetési termék kibocsátásnak helye alapján is kiróható lesz a tranzakciós illeték, függetlenül attól, hogy a forgalmazó befektetési intézmények székhelye például Amerikában vagy Ázsiában van.
A bizottsági javaslat alapján az euróövezeti illetéket 2014. január 1-jével vezetnék be, de a Financial Times által idézett illetékesek szerint a tárgyalások jóval tovább elhúzódhatnak, és az időpont részben attól is függ, hogy a német kormány mennyire törekszik gyors megállapodásra.
A lapnak nyilatkozó uniós illetékesek szerint a tervezet által valószínűsített 30-35 milliárd eurós bevétel nagyobb a korábban vártnál, és az illeték alkalmazásának javasolt kiterjesztése is meglepetésként érhet egyes eurótagállamokat.