Az Európai Központi Bank (ECB) a várakozásoknak megfelelően 0,05 százalékon hagyta alapkamatát. Előzőleg a brit jegybank ugyanígy döntött: a szigetországban immáron hat éve, 2009 márciusa óta van rekordalacsony szinten, 0,5 százalékon az alapkamat. A BoE emellett fenntartotta 375 millió fontos (517 millió euró) eszközvásárlási programját. Az ECB monetáris tanácsa Cipruson tartotta ülését, amivel lehetőséget adott a helyi tüntetőknek, hogy szemtől szembe hangot adjanak az EU válságkezelő politikájával szembeni ellenérzéseiknek.

Az ülés előtt egy nappal megtartott demonstráción több ezer főként fiatal résztvevő követelte, hogy a kormány hagyjon fel a megszorító politikával, amely szerintük szegénységbe taszítja az államcsődtől uniós pénzügyi segítséggel megmentett szigetországot. A megmozdulást 18 civil szervezet szervezte, köztük baloldali szakszervezetek, diák- és tanárszervezetek, illetve családtámogató csoportok - derült ki az AP tudósításából.

Kapcsolódó

Nem tárgyalnak a görögök

Az ECB ülésén minden bizonnyal szóba került Görögország ügye. Erre utal, hogy egy reggeli hír szerint 500 millió euróval bővítették az úgynevezett ELA finanszírozás keretösszegét. Ebből a hitelkeretből az athéni központi bankon keresztül juthatnak euróforráshoz a görög jegybankok. Jelenleg ez az egyetlen lehetőségük, hogy pénzt szerezzenek az ECB-től - ha az utóbbi nem növelné a keretet, akkor a pénzintézetek nem tudnának euróval fizetni ügyfeleiknek.

Az athéni pénzügyminisztérium délelőtt rövid közleményben cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint informális egyeztetések zajlanának a kormány hatpontos javaslatcsomagjáról. Ebben egyebek mellett az adóbehajtás szigorítását ígérik és vállalnák, hogy elhalasztják a gyűlölt, mindenkire vonatkozó ingatlanadó eltörlését.

A Guardian helyi tudósítója szerint a közlemény rávilágít arra, hogy az új görög politikai elit egyszerre parázik a népszerűtlen reformoktól és attól, hogy kiürül az államkassza, azaz az ország fizetésképtelenné válik. Az idegeskedést csak erősítheti, hogy romlottak a munkanélküliségi mutatók. Az átlagos ráta már 26 százalék, míg a 15-24 évesek részmutatója 51,2 százalék. Utóbbi azt jelenti, hogy ebben a korosztályban már az emberek kevesebb mint felének van állása.

Kezdődik

Mario Draghi, az ECB elnöke sajtókonferenciája elején megválaszolta az elemzők egyik nagy kérdését. Bejelentette, hogy a jövő héten kezdik a januárban meghirdetett monetáris enyhítést (QE). Az eurótagállamok államkötvényeit hétfőn kezdik vásárolni. Havonta - ahogy azt már jelezték - 60 milliárd eurót költenek erre.

A bankelnök szerint már a QE bejelentése jó hatással volt az eurózóna gazdaságára. A programtól azt várják, hogy javítsa a gazdasági kilátásokat és megmozdítsa a gazdaságot. Az olajár csökkenése szintén támaszt adhat az övezetnek - tette hozzá -, mivel a lakosság benzin helyett másra költheti a jövedelmét. Fékezi ugyanakkor a gazdaságot az eurótagállamok kormányainak késlekedése a szükséges reformokkal, akárcsak a további költségvetési kiigazítások végrehajtása.

Az ECB a korábbi 1,0 százalékról 1,5-re emelte idei GDP-növekedési előrejelzését. Jövőre 1,9 százalékot jósolnak (1,5 százalék helyett), 2017-re 2,1 százalékot várnak (ez első becslés). Az idei inflációs prognózis pesszimistább lett: 2015-re 0,0 százalék az új előrejelzés (0,7 százalék helyett), 2016-ra 1,5 (1,3 helyett), 2017-re pedig 1,8 százalék.

Nyomják, ahogy a csövön kifér

Kérdésre válaszolva Draghi elmondta, jelenleg úgy látják, hogy - az eredeti terveknek megfelelően - 2016 szeptemberéig fogják vásárolni az eurótagállamok kötvényeit és más értékpapírokat. Ha kell ezután is folytatják a QE-t, amíg az infláció saját lábára nem áll. További korlát, hogy a kötvényhozamok nem eshetnek az ECB betéti kamata - jelenleg mínusz 0,2 százalék - alá. Ez esetben többe kerülnének a kereskedelmi bankok jegybanknál tartott betétei, mint amennyit a kötvényvásárláson kereshetnek.

Elismételte az ECB álláspontját, miszerint nem fogják segíteni a görög kormányt abban, hogy a kereskedelmi bankokon keresztül közvetve az ECB-től szerzett forrásból finanszírozza kiadásait. Ez úgy történhetne, hogy Athén kincstárjegyeket bocsát ki, amelyeket a helyi bankok az ELA-forrásból szerzett pénzükből felvásárolnak.

Draghi azt is leszögezte, hogy segélyprogramból finanszírozott eutótagállamok kötvényeit nem vásárolhatják. Jelenleg ez Görögországra és Ciprusra vonatkozik. Megjegyezte, hogy az európai jegybank 100 milliárd eurót kölcsönzött a görögöknek és megkétszerezte hitelezését az elmúlt néhány hónapban. Ez az ország GDP-jének 68 százaléka, ami a legmagasabb a többi eurótagállammal összevetve. Emellett az ECB az eurótagállamok kötvényállományának maximum 33 százalékát tarthatja kezében, amit a görögök esetén túlléptek. Ha az athéni kormány időben visszavásárolja lejáró papírokat, akkor júliusra újra megnyílhat az út az előtt, hogy az európai jegybank görög kötvényeket vásároljon.

Bezuhant az euró

A sajtkonferencia kezdete után a közös európai valuta árfolyama 11 éves mélypontra gyengült. Egy euróért már csupán 1,1005 dollárt adtak.

További kérdésekre válaszolva Draghi leszögezte, hogy a görög bankrendszer fizetőképes. Ennek fenntartása elengedhetetlen ahhoz, hogy az ECB folytassa az ELA-finanszírozást. A nem megfelelő kommunikáció - azaz vélhetően az athéni kormány tagjainak egyes megjegyzései az EU-IMF hitelprogram elutasításával kapcsolatban - szükségtelenül gyengíti a pénzintézeteket.

A bankelnök megfogalmazott egy világos üzenetet is az új görög politikai elit egyes képviselőinek, akik az adósságtörlesztések elhalasztásával kacérkodnak. Az ECB azt követően fogadhatja el ismét a görög állampapírokat fedezetként a kereskedelmi bankoktól, amikor azok hitelért hozzá fordulnak, ha a kormány rendszeresen fizeti tartozásai lejáró részeit.

Ciprus sínen van

A Ciprussal kapcsolatos kérdésekre a szigetország központi bankjának elnöke válaszolt. Kijelentette, hogy helyes döntés volt két évvel ezelőtt lefaragni a helyi bankok nagybetéteseinek pénzét és bevezetni a tőkemozgások korlátozását. (Egyebek mellett plafont szabtak a bankokból naponta felvehető összegekre.) Azóta enyhítettek a szigoron és a megmaradt tőkekorlátozásokat még az első negyedév vége előtt feloldhatják.

Az ECB részletes programja a sajtókonferencia idején került fel az európai jegybank honlapjára. Ebből egyebek mellett kiderül, hogy a bank az eurótagállamok kötvényei mellett vásárolni fogja az Európai Fejlesztési Bank, az Európai Stabilitási Mechanizmus (az eurózóna biztonsági alapja), az Európai Atomenergia-közösség papírjait is, azaz finanszírozni fogja ezeket az intézményeket is.