Míg 2015-ben csak 134 ezer, addig tavaly már a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint mintegy 170 ezer kiküldött munkavállaló érkezett Ausztriába - tudósít a Der Standard című osztrák napilap online változata. A lap szerint a legtöbb ilyen státusú Ausztriába érkező munkavállaló az építőiparban talál munkát, s jellemző, hogy ha valaki lakásfelújításon gondolkodik, akkor egy magyar, lengyel vagy cseh cég sokkal kedvezőbb ajánlatot tud adni számára, mint egy osztrák.

A lap szerint, amennyiben bejelentett, legális munkáról van szó, a munkaerő költségben az előny elsősorban nem a munkavállalók bérezéséből adódik. Ha ugyanis Ausztriába küld ki egy más országban lévő cég munkavállalót, akkor annak legalább az adott iparágra érvényes kollektív szerződésben meghatározott minimálbért köteles fizetni.

Kapcsolódó

Azonban ha a munkavállaló kevesebb, mint fél évre érkezik Ausztriába dolgozni, akkor adózhat a hazai jogszabályok alapján, s adóját otthon kell megfizetnie. Nem beszélve a munkáltatói terhek nagy hányadát kitevő társadalombiztosítási járulékokról, amelyek a kelet-európai országokban jóval alacsonyabbak, mint Ausztriában.

1,5 milliárd eurós kiesés Ausztriának

Ezek alapján végzett egy próbaszámítást a KMU-Forschung Austria kis- és középvállalatok (kkv) kutatásával foglalkozó cég, amelynek eredményeként az jött ki, hogy az osztrák államnak mintegy 1,5 milliárd euró bevételkiesést jelent a kiküldött dolgozókra vonatkozó jelenlegi szabályozás. Persze a számítás több pontja is erősen megkérdőjelezhető, s figyelembe kell venni, hogy a tanulmány elkészítésére a Bécsi Gazdasági Kamara adott megbízást.

A számítás a Der Standard szerint a következőképpen néz ki: ha az összes Ausztriába kiküldött munkavállaló helyett 2015-ben osztrák cég osztrák munkavállalót alkalmazott volna, akkor az ő bruttó bérköltségük 1,33 milliárd euró lett volna. Ennek az összes adó- és járulékvonzata 760 millió euró lett volna. Ehhez jönnek a tanulmány szerzői szerint a magasabb munkanélküliséggel járó költségek és a kieső nyereségadó bevételek. Ezekből jön össze a számítások szerint az összesen 1,5 milliárd euró.

Változtatni kellene a szabályozáson

A Wirtschaftsbund Wien (az osztrák néppárt egyik szervezete) ennek megfelelően indítványozni kívánja, hogy a külföldi munkavállalásra szóló szabályozást uniós szinten is alakítsák át úgy, hogy a munkavállalás első napjától a kiküldöttre is ugyanazok az adózási és társadalombiztosítási szabályok vonatkozzanak Ausztriában, mint a hazai munkavállalókra - mondta a lapnak a szövetség elnöke. Szerinte ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy a kelet-európai vállalkozások jó eséllyel kevesebb megbízást kapnának az osztrák piacon, ha nem tudnák kihasználni az alacsonyabb munkaerő-költségekből adódó előnyöket.

Lassan a testtel!

A lap ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a kép ennél azért árnyaltabb. A legnagyobb osztrák építőipari vállalkozásoknak ugyanis jelentős bevételük származik a kelet-európai országokban kapott megbízásokból, s ezen megbízásokhoz kapcsolódó munkák egy jelentős része Ausztriában teremt munkahelyeket. A Strabag árbevételének 20, a Porr AG-nak 16 százaléka származik a lengyelországi, csehországi és magyarországi megbízásokból.