Az Egyesült Királyság feldolgozóiparának évi közel 17 milliárd angol font (mintegy 6000 milliárd forint, a paksi bővítésre adott orosz hitel kétszerese) veszteséget okozhat az EU-ba irányuló export csökkenése a brexitet követően - derül ki a Baker McKenzie ügyvédi iroda és az Oxford Economics tanulmányából.

A szigetország feldolgozóiparának 60 százalékkal kellene növelnie a nem uniós piacokra irányuló exportját annak érdekében, hogy egy esetleges "kemény brexit" esetén ellensúlyozza az unió felé irányuló kivitel visszaesését.

Kapcsolódó

Vám

A járműipar, a technológiai és egészségügyi gyártó szektor, illetve a fogyasztói javak gyártása a brit feldolgozóipari GDP 42 százalékát adja. A szigetország EU-ba irányuló teljes exportjának 45 százalékáért felelősek ezek az ágazatok, amelyek kivitelének 49 százaléka az unióba irányul. A brexitet követően azonban a vám- és a nem vámjellegű költségek összesítése alapján az unióba érkező brit kivitel költségei évi 3,8 milliárd fonttal emelkedhetnek ezekben a szektorokban.

A legnagyobb kiadásnövekedésre a járműipar számíthat, itt a vám- és nem vám jellegű többletköltségek elérhetik az évi 2,1 milliárd fontot. Az EU-ba irányuló kivitel visszaesésével ez az ágazat korábbi exportbevétele több mint ötödét veszítheti el. A járműipar közel nyolcmilliárd, a fogyasztási cikkek gyártásában működő cégek pedig több mint ötmilliárd angol font veszteséget szenvedhetnek el a "kemény Brexit" hatására.

Munkaerőhiány

Az Egyesült Királyságban a fogyasztási cikkek gyártásában dolgozók több mint negyede nem brit, de EU-s állampolgár. A járműipar dolgozóinak kilenc, az egészségügyi gyártók alkalmazottainak közel tíz százaléka tartozik ebbe a körbe. Az utóbbi szektorban ugyanakkor az uniós munkavállalók több mint fele magasabb, szakértői vagy vezetői pozíciót tölt be.

Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie budapesti irodájának partnere szerint valószínű, hogy az uniós, így a magyar munkavállalók helyzete is rendeződhet, hiszen a brit piacon maradásuk az Egyesült Királyság érdekeit is szolgálja.

A brit ipar elsősorban az Egyesült Államokban vagy Kínában remélhet az EU-s exportlehetőségeket kiváltó új piacokat.  A legnehezebb helyzetben a fogyasztási cikkek gyártása van, hiszen az Egyesült Királyság e szektorának, harmadik (azaz nem EU-s) országokba irányuló exportját mintegy 150 százalékkal kellene növelnie a kemény brexit negatív hatásainak kiegyenlítéséhez.

A nyitókép forrása: Daniel Leal-Olivas, AFP