Hillary Clinton volt külügyminiszter, az amerikai Demokrata Párt esélyes elnökjelöltje egész eddigi kampányában igyekezett Barack Obama államfőhöz közel álló politikusként tálalni magát. Általában óvatosan jelezte közelségüket, ám a demokrata elnökaspiránsok csütörtöki tévévitáján úgy szerepelt, mintha a feje fölött tartott volna egy plakátot az elnök mosolygós képével.
Terv szerint
Ez volt a benyomása Jonathan Bernsteinnek, a Bloomberg publicistájának, aki az USA politikai ügyeivel foglalkozik. Ez a szereplés természetesen összhangban volt Clinton tudatos politikájával. Stratégiájának alapeleme, hogy építsen Obama népszerűségére. Az elnököt nagyon kedvelik a párt New York-i tagjai és szavazói, márpedig a következő előválasztás, amelyen nagyon sok elektori hely sorsa dől, el New York államban lesz jövő kedden.
Ráadásul az elmúlt időszakban kissé javult az elnök általános megítélése az országos közvélemény-kutatások szerint is. A volt külügyminiszter kíméletlen következetességgel használja ki az Obama felől sugárzó pozitív hullámokat. Így tett a fontos előválasztás előtti vitán is.
Take it easy!
A volt first lady szereplésének másik fontos eleme az volt, hogy semmilyen kockázatot nem vállalt. Ezzel is éppen azt tette, ami egész kampányát jellemezte. Ugyanilyen határozottsággal tartja magát ahhoz, hogy egy centire sem távolodik el a pártjától. Nem hagyja, hogy bárki éket verjen közé a párt széles bázisa közé.
Ha azt látja, hogy ennek a tömegnek megtetszik valami, például a minimálbér emelésének ügye, akkor ő is elmozdul ebbe az irányba. Lehet, hogy ezt sok tojásfejű politikatudós helyteleníti, következetlenségnek tartja egy politikustól, ám ez a legjobb módszer arra, hogy valaki megszerezze pártja támogatását az elnökjelöltséghez.
Hiába szorongatják
Bernie Sanders wermonti szenátor, a demokraták másik elnökjelöltje, aki sok államban győzni tudott Clintonnal szemben - de a jelenlegi állás szerint így is jóval kevesebb elektorra számíthat a párt nyári konvencióján -, igyekszik beszorítani a volt külügyminisztert hívei közé. Egymás után veti fel azokat a témákat, amelyek kedvesek az ingadozó szavazóknak, így ha Clinton ezeket nem karolja fel, akkor elveszti ezt a fontos szavazóbázist.
A Bloomberg publicistája azonban úgy látja, hogy ezek a kísérletek nem hoztak eredményt. A minimálbér növelésével kapcsolatos próbálkozás jó példa erre. A demokraták - és általában a bérből élő, alacsony beosztású alkalmazottak - körében népszerű az ötlet, amelynek eredményeként 15 dollárra mehetne fel a minimális órabér.
A közgazdászok azonban már nem ilyen lelkesek, sokan úgy vélik, hogy a bérköltségek növelése elbocsátásokhoz vezetne, és az eddigi tapasztalatok vegyesek ezzel kapcsolatban.
Why not?
Clinton, akinek a közgazdászok szavára is figyelnie kell, ha komolyan veszi, hogy az USA elnöke akar lenni, tett egy lépést a 15 dolláros órabér felé. Kétségei nem múltak el, főként azzal kapcsolatban nem, hogy egy túlságosan gyors, egyik napról a másikra végrehajtott változás tényleg felerősítené a negatív következményeket, mert nem adna időt a cégeknek a megfontolt alkalmazkodásra.
A volt külügyminiszter nem zárkózik el a szociális kiadások olyan emelésétől sem, amelynek forrásait a gazdagokra kivetett adókból teremtenék el. Sokak szerint populista (szocialista) ellenfele nem habozik támogatni az ilyen ötleteket.
Óvatosnak kell lennie azonban, mert az amerikai középosztály tagjai enyhén szólva nem hisznek abban, hogy az állam jobban költi el a rendelkezésére álló pénzeket, mint a gazdag emberek.
Hagyni kell őket győzni!
Clinton a közvélemény-kutatások szerint 17 százalékpontos előnnyel vezet Sanders előtt New York állambeli keddi szavazás előtt. Ha besöpri ezt a győzelmet, az elég nagy csapás lesz ellenfelének. A bőven 70 év feletti korát meghazudtolóan harcias politikus azonban nem fogja feladni a küzdelmet az utolsó előválasztásig, ami június 7-én lesz. Másnap vagy belátja, hogy nem nyerhet a párt konvencióján, vagy elhúzza a csatározást a pártgyűlésig.
Zsebben a meccs
A volt first lady azonban jelentős többsége birtokában a kezében fogja tartani a konvenciót. A távoli megfigyelő benyomása az, hogy szándékosan kerüli a párton belüli házi verseny élezését, mert nem akarja elidegeníteni magától Sanders lelkes híveit, akikre szüksége lesz a novemberi végső elnökválasztási összecsapáson.
A Bloomberg szakírója úgy látja, Sanders sorozatos kis győzelmei, a vártnál hosszabb belső vita ellenére, ez a meccs régóta lefutott. A fejlemények nem igazán karcolták meg Clinton imázsát. Nem kellett komolyabb ígéreteket bevállalnia azoknál, amelyek iránt általában el kell kötelezniük magukat az elnökjelölteknek az előválasztások során.