Az Európai Stratégiai Beruházási Alap, amelyet azért hoztak létre, hogy segítsen felszámolni a pénzügyi és gazdasági válság következtében fennmaradó beruházási hiányt, túlteljesítette a beruházási célt, eddig 0,6 százalékkal növelte az uniós GDP-t, 2020-ra várhatóan az EU-s GDP 1,3 százalékos növekedését eredményezi és 1,4 millió munkahelyet teremt - mondta Juncker, Werner Hoyerrel, az Európai Beruházási Bank Csoport elnökével közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Werner Hoyer elmondta, a mozgósított 335 milliárd euró kétharmada magánforrásokból ered, vagyis az beruházási alap a magánbefektetések mobilizálására irányuló célját is teljesítette.

Kapcsolódó

Az európai gazdaság méretéhez képest az alapból származó pénzek legnagyobb hatása a válság által leginkább sújtott országokban, azaz Ciprusban, Görögországban, Írországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban jelentkezik. Amíg ezekben az országokban különösen nagy a közvetlen beruházási hatás, a hosszú távú hatás a számítások szerint valószínűleg a kohéziós régiókban, főként a kelet-közép-európai országokban érvényesül jobban. (Debrecenben épít gyárat a német gigacég.)

Az alap 898 kezdeményezésbe fektetett be, és 700 ezer kis- és középvállalatnak nyújtott kockázatfinanszírozást valamennyi uniós tagországban. A beruházások GDP-hez viszonyított aránya Görögországban, Észtországban, Litvániában, Bulgáriában és Finnországban a legnagyobb.

Az innovatív projektek és új technológiák finanszírozása mellett az európai beruházási terv más uniós célkitűzéseket is támogat, például a digitális, a szociális és a közlekedési szakpolitika területén. Általa egyebek mellett 15 millió háztartás fér hozzá a nagy sebességű széles sávú internethez, több mint 500 ezer szociális és megfizethető lakás épült fel vagy újítanak fel, 30 millió ember részesül jobb egészségügyi ellátásban, évente 95 millió utas vehet igénybe jobb vasúti és városi infrastruktúrát és 7,4 millió háztartás használhat megújuló energiát - közölte az Európai Beruházási Bank Csoport elnöke.

A bizottság tájékoztatása szerint Magyarország a tagországok között a 19. helyen áll a beruházási alaphoz kapcsolódó beruházások tekintetében a GDP-hez viszonyítva.

Az alap egyebek mellett az ország villamosenergia-hálózatának modernizációját támogatja a rendszer biztonságának és megbízhatóságának javítása érdekében. A projekt új vezetékek kiépítését is magában foglalja Magyarország és Szlovákia között, új telephelyek építését, a meglévő alállomások felújítását és optikai vezetékek nagyfeszültségű vonalakra történő cseréjét - közölték.

Fotó: AFP photo/ John THYS