A tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartettnek ítélték oda a Nobel-békedíjat - jelentették be pénteken Oslóban. A csoport a Tunéziai Általános Munkásszakszervezetet, a Tunéziai Ipari, Kereskedelmi és Kézműves Konföderációt, a Tunéziai Emberi Jogi Ligát és a Tunéziai Ügyvédi Kamarát foglalja magában. A kvartettnek köszönhető, hogy Tunézia elkerülte a káoszt, a katonai hatalomátvételt vagy a vallási színezetű polgárháborút - derül ki a New York Times értékeléséből.

Tunézia francia gyarmat volt 1956-os függetlenné válásáig. Az ország akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor Mohammed el-Búazízi utcai árus 2010 decemberében - miután elkobozták az árukészletét és egy női tisztviselő megszégyenítette - magát, ami gigantikus demonstrációs hullámot indított el. A tiltakozások miatt 2011 januárjában kénytelen volt lemondani és emigrációba vonulni Tunézia régóta uralkodó diktátora, Zín el-Ábidín ben Ali.

Zűrzavar

Az ezt követő októberi parlamenti választásokon az iszlamista en-Nahda párt nyert, de nem kapott abszolút többséget. A viszonylagos nyugalom 2012 augusztusáig tartott, amikor újabb tömegtüntetések robbantak ki Tuniszban. A demonstrálók az alkotmány tervezett megváltoztatása ellen tiltakoztak - egyebek mellett megszüntették volna a férfiak és nők egyenrangúságát, amelyet az 1956-os alaptörvény a francia hagyományt követve rögzített.

Az en-Nahda elleni lázadás ugyanazt a mintát követte, mint a szomszédos Egyiptomban ezzel egyidejűleg kirobbant tiltakozások. Az utóbbiak 2013-ban katonai hatalomátvételhez vezettek, megbuktatva az egy éve hatalmon lévő ottani iszlamista kormányt, amelynek vezetőit letartóztatták.

A négy szervezet segített abban, hogy elkerüljék ezt a forgatókönyvet. Óriási szerepük volt abban, hogy az ország átvészelje azt a krízist, amely két ellenzéki politikus meggyilkolása után robbant ki 2013-ban. A tömegtüntetések az en-Nahda-kormány bukásával fenyegettek, miközben a hatalmon lévők közölték: ki óhajtják tölteni a parlamenti ciklust és el kívánják fogadtatni az új alkotmányt.

Kiút

A politikai holtpont az ország összeomlásával fenyegetett. Egymást követték a terrortámadások, a lázadások és a sztrájkok, miközben a gazdaság egyre rosszabb állapotba került. Hónapokig tartó, sokszor heves tárgyalások után végül 2013 decemberében tető alá hozták a válságból kivezető útról szóló megállapodást. Az iszlamista kormány lemondott, beleegyezett a hatalom átadásába egy ideiglenes vezetésnek, amely 2014 október-novemberére előkészítette az új parlamenti választásokat.

A kvartett arra alapozta fellépését, hogy a politikai erőktől független, hiteles szereplőként léphetett fel, amely garantálhatta a megállapodások betartását. A sikerhez hozzájárult, hogy a tunéziai iszlamisták nem akartak egyiptomi társaik sorsára jutni. Igaz ugyan, hogy nem bíztak politikai ellenfeleikben, de megbíztak a szakszervezeti szövetség első emberében, Huszin Abbásziban.

A tunéziai Nemzeti Kvartettet alkotó szervezetek vezetői:
Kép: Vided Busamaui, a Tunéziai Tunéziai Ipari, Kereskedelmi és Kézműves Konföderáció elnöke,

További szerencse, hogy sem a hadsereg, sem a régi rezsim bukott elitje, sem a demokratikus ellenzék, sem az iszlamista párt nem volt elég erős ahhoz, hogy megpróbálja egyedül megragadni a hatalmat, erőből lenyomva ellenfeleit. A jelenlegi vezetés - amely szakszervezeti tisztségviselőkből, liberálisokból és a Ben Ali-éra néhány tisztviselőjéből áll - törékeny, ám miután több terrortámadás is sújtotta az országot volt ereje ahhoz, hogy bezárassa azokat a mecseteket, amelyekben szélsőséges nézeteket terjesztettek.

Pozitív meglepetés

Huszin Abbászi, a tunéziai munkásszakszervezet főtitkára a bejelentésre reagálva úgy nyilatkozott, hogy nagyon meglepte a kitüntetés, de nemcsak őt, hanem a kvartett többi tagszervezetének tagjait is - jelentette az MTI. "Azokat az erőfeszítéseket jutalmazza a kitüntetés, amelyeket a kvartett több mint két évvel ezelőtt kezdett el, amikor az ország minden fronton veszélyben volt. Ez nagy öröm Tunéziának, és remény az arab világnak" - jelentette ki.

"A díjjal mindenekelőtt a tunéziai népet akarjuk bátorítani, amely nagy nehézségek ellenére megalapozta a nemzeti testvériség alapjait. A bizottság reményei szerint ez a munka követendő példa lesz más országok számára is" - jelentette ki Kaci Kullmann Five, a norvégiai Nobel-bizottság elnöke. Hozzátette, hogy a díjat a kvartett mint egész kapta, nem pedig külön-külön a tagszervezetek.

Az AP amerikai hírügynökség szerint a döntés valószínűleg meglepetés mindenki számára, hiszen a díj elnyerésére a legesélyesebb Angela Merkel német kancellár volt az ukrán válság és kiváltképp a menekülthullám kezelésében nyújtott munkájáért. Esélyesként tartották számon még Ferenc pápát, Denis Mukwege kongói orvost, aki a fegyveres konfliktusban nemi erőszakot elszenvedő nők számára nyitott kórházat és a Novaja Gazeta című orosz újságot is.