"Nincs garancia arra, hogy Putyin azt teszi, amit várunk tőle", de a Nyugat "katonai részvétele" sem térítené jobb belátásra az orosz elnököt - válaszolta Angela Merkel némeg kancellár az 51. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) tartott előadása után egy, az ukrán hadsereg nyugati fegyverekkel való támogatásával kapcsolatban feltett kérdésre.  A fegyverszállítások csak nagyobb szenvedést okoznának és nem alakítanák ki azt a "meggyőződést, hogy az orosz hadsereg vereséget szenved" - tette hozzá.

A válságot nem lehet megoldani katonai eszközökkel, "ez a szomorú igazság, a nemzetközi közösségnek ezért valami mást kell kitalálnia", és "végtelenül fontos, hogy egységesen lépjünk fel és kitartóak legyünk" - hangúlyozta a német kancellár.

Merkel az előadásában is elsősorban az ukrán válságról beszélt. Kiemelte, hogy a fenntartható európai biztonsági rend elképzelhetetlen Oroszország nélkül, mint ahogy számos nemzetközi válság kezelésében is szükség van Moszkvára.

"Oroszországgal együtt, és nem Oroszországgal szemben akarjuk alakítani az európai biztonsági rendszert", és nem áll az érdekében senkinek, hogy Európa ismét megosztott kontinens legyen. A partnerség azonban csak a nemzetközi jog előírásain alapulhat, mindenekelőtt a határok sérthetetlenségének és a népek önrendelkezésének elve tiszteletén - szögezte le a német kancellár.

Hangsúlyozta: a kilencvenes évek elején lezajlott balkáni háborúk óta először megmutatkozott, hogy nem természetes, nem magától értetődő az európai békerend és a nemzetközi jog tisztelete, hiszen Oroszország megsértette a közös szabályokat Ukrajna területi épségének megsértésével, a Krím félsziget bekebelezésével és a kelet-ukrajnai válságban folytatott politikájával. Oroszország tevékenysége "éles ellentétben" áll a nemzetközi kötelezettségeivel, köztük az 1994-es budapesti memorandummal, amelynek aláírásával garanciát vállalt Ukrajna területi egységének megőrzésére - fejtette ki Merkel.

Bizonytalan a siker

A francia elnökkel együtt Moszkvában Vlagyimir Putyinnal folytatott tárgyalásokról azt mondta, továbbra is bizonytalan a kezdeményezés sikere, de így is "érdemes próbálkozni" az válság tárgyalásos rendezésével. "Ez a legkevesebb, amivel az Ukrajnában élőknek tartozunk" - mondta Merkel.

Petro Porosenko ukrán államfő ugyanakkor igennel válaszolt a Reuters hírügynökségnek arra a kérdésére, hogy sikeres lehet-e a német-francia javaslat.

Háromoldalú egyeztetés Münchenben

Háromoldalú egyeztetést kezdett szombaton a müncheni biztonságpolitikai fórum keretében a német kancellár, az amerikai alelnök és az ukrán államfő. A Reuters szerint Angela Merkel, Joe Biden és Petro Porosenko az ukrán válság lehetséges rendezéséről egyeztetett. Az ukrán elnöki hivatal sajtószolgálata a háromoldalú találkozóról annyit közölt csupán: a résztvevők megvitatták a Donyec-medencében kialakult helyzet rendezésével kapcsolatos tárgyalási folyamat menetét a minszki megállapodás betartását illető közös javaslatok tükrében. A közlemény emlékeztet: azokról a javaslatokról van szó, amelyeket Merkel és Hollande terjesztett elő a Porosenkóval Kijevben folytatott megbeszéléseinek idején. A háromoldalú találkozó résztvevői ezen kívül "egyezették a további lépéseket, azonnali tűzszünetet sürgettek, és szorgalmazták a párbeszéd folytatását annak érdekében, hogy a minszki megállapodását minden egyes pontját valóra váltsák - áll az ukrán sajtóközleményben, amely szerint a felek elengedhetetlennek tartották az ukrán helyzettel kapcsolatos közös transzatlanti álláspont szem előtt tartását.

Utolsó esély

Az utolsó esélyek egyikének nevezte a francia államfő a német kancellárral közös törekvéseit a kelet-ukrajnai válság rendezésére és a háború elkerülésére. Francois Hollande Moszkvából hazatérve szombaton Tulle-ban újságíróknak azt mondta, ha nem születik megállapodás a tartós fegyverszünetről, pontosan lehet tudni, mi következik. "Neve is van, mégpedig háború" - fogalmazott. "A kancellár asszonnyal úgy gondoljuk, háború veszélyével állunk szemben Európa kapujában" - tette hozzá.

A francia elnök és Angela Merkel német kancellár pénteken Moszkvában az orosz, előtte pedig Kijevben az ukrán államfővel tárgyalt a konfliktus rendezésének lehetőségeiről, a tárgyalás kimenetele azonban még bizonytalan.

Lavrov bizakodó

Az orosz külügyminiszter azt reméli, hogy eredményt hoznak a Moszkvában tartott német-francia-orosz megbeszélések és valóban nyugalomhoz vezethetnek Délkelet-Ukrajnában. Szergej Lavrov az 51. müncheni biztonságpolitikai konferencián (MSC) mondta el véleményét Angela Merkel német kancellár, Francos Hollande francia és Vlagyimir Putyin orosz államfő szombatra virradóan befejeződött tárgyalásairól.
Úgy vélte, a három vezető moszkvai megbeszélése "jó alap egy bizonyos fokú derűlátáshoz".

Oroszország a béke híve, és örömmel látná, ha a harcoló felek valamennyi nehézfegyvert eltávolítanának a kelet-ukrajnai válsággócból - tette hozzá, megjegyezve, hogy van lehetőség a súlyos katonai összeütközés elkerülésére. Ugyanakkor a válság enyhítését célzó további munkát "ultimátumok és fenyegetések nélkül" kell végezni. Felgyorsítaná "Ukrajna tragédiáját", ha a Nyugat az országot "telerakja halált okozó fegyverekkel" - mondta az orosz diplomácia vezetője.

A válság gyökere az USA

Lavrov szerint a válság gyökerét nem az utóbbi egy év folyamataiban kell keresni, hanem elsősorban abban, hogy az Egyesült Államok 25 éve "globális dominanciára" törekszik. Ebbe a politikába illeszkedik a Washington európai fölényének biztosítását szolgáló rakéta-elhárító rendszer, amelynek megvalósításán "megszállottként" dolgoznak az amerikaiak, és nem veszik figyelembe Oroszország jogos biztonsági érdekeit. Ugyanez a mintázat mutatkozott meg a NATO keleti bővítésében is, ami kizárólag a Nyugat érdekeit szolgálta - mondta Lavrov.

Az ukrán válság fordulópontot jelent, a Nyugatnak el kell döntenie, hogy "Oroszországgal szemben, Oroszország nélkül vagy Oroszországgal együttműködve" alakítja tovább a nemzetközi biztonsági rendszert - mondta az orosz külügyminiszter. A válság eddigi alakulását tekintve nem úgy tűnik, hogy a Nyugat az együttműködést választja, hiszen a nemzetközi jog előírásain átlépve minden lehetőséget megragadott arra, hogy tovább mélyítse a konfliktust, így például közreműködött a Viktor Janukovics korábbi elnök elleni "puccs" megszervezésében és végrehajtásában - fejtette ki Lavrov. Úgy vélte, hogy a Nyugat támogatásával Kijevben "nemzetiszocialista" erők kerültek hatalomra, és országszerte "etnikai tisztogatásokat" folytatnak.

Magyarokkal példálózott Lavrov

Az előadás után a hallgatóság kérdéseire válaszolva egyebek között hangsúlyozta, hogy Kijev továbbra is lábbal tiporja a demokratikus elveket és a kisebbségi jogokat. Nem biztosítja például a gyülekezés jogát, és a magyar kisebbség hiába kérte a kormányt, hogy a választókerületi határokat úgy módosítsák, hogy a nemzetiségnek legalább egy képviselője lehessen a törvényhozásban - mondta az orosz külügyminiszter az MSC honlapján közveített fórumon, hozzátéve, hogy Ukrajna azért nem tud túljutni a válságon, mert nem kezeli megfelelő módon az ilyen problémákat.

Az orosz külügyminiszter szavait többször felhördüléssel, néha nevetéssel fogadta a közönség, amelynek soraiban több tucat állam- illetve kormányfő, védelmi miniszter és külügyminiszter foglalt helyet. "Örülök, hogy vannak, akik a jelenlegi helyzetben is jól érzik magukat" - jegyezte meg Lavrov egy alkalommal.

Fegyvereket Ukrajnába?

Philip Breedlove amerikai tábornok a konferencia nyitó napján a hibrid hadviselésről rendezett beszélgetésen kifejtette, hogy a Nyugat a diplomácia eszközeivel és gazdasági büntetőintézkedésekkel is próbálta már az ukrán válság rendezése felé terelni Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Amennyiben ezek az erőfeszítések nem vezetnek eredményre, előfordulhat, hogy "a teljes eszköztárat" alkalmazni kell, ezért nem szabad "eleve elvetni" azt a gondolatot, hogy a Nyugat támogassa "hagyományos eszközökkel" Ukrajnát.

A legnagyobb európai NATO-tagállamok közül a konferencián német és brit részről is elutasították az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások gondolatát. Ursula von der Leyen német védelmi miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy a kelet-ukrajnai válsággócban "már most is túl sok fegyver van", a szakadárok pedig az orosz támogatás révén "végtelen" nagyságú, kimeríthetetlen utánpótlási forrással rendelkeznek. Ráadásul Moszkva az ukrán fél nyugati támogatására hivatkozva katonai erő nyílt alkalmazásával avatkozhat be a konfliktusba az oroszbarát szakadárok oldalán - tette hozzá a német miniszter, hangsúlyozva, hogy az ukrán válságot "csak a tárgyalóasztal mellett lehet rendezni".

Ugyanígy foglalt állást Michael Fallon brit védelmi miniszter, aki szerint csak a konfliktus további elmélyülését idézné elő az ukrán hadsereg megerősítése új nyugati fegyverekkel. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is azt emelte ki, hogy a békés rendezésre kell törekedni.

Ugyanakkor az MSC igazgatója, Wolfgang Ischinger a tanácskozás előtt számos nyilatkozatában kifejtette, hogy nem lenne szabad rögtön elvetni az ukrajnai fegyverszállítások gondolatát, hanem alaposan meg kell vizsgálni a lehetőségeket. Amennyiben Moszkva továbbra is a jelenlegi politikát folytatja, a Nyugatnak gondoskodnia kell arról, hogy "katonai patthelyzet" alakuljon ki a válságövezetben, mert másként nem lehet elhallgattatni a fegyvereket - hangsúlyozta a tekintélyes egykori diplomata, Németország volt washingtoni nagykövete. Hozzátette, hogy szerinte szóba jöhet egy úgynevezett "dupla nullás" megoldás, ami azt jelenti, hogy Moszkva leállítja a szakadárok támogatását, és cserébe a Nyugat nem szállít fegyvert az ukrán hadseregnek.