Kedd lehet az a nap, amikor elképzelhető, hogy Carles Puigdemont katalán elnök deklarálja Katalónia függetlenségét egy olyan parlamenti ülésen, amelyet a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztett - jóllehet hétfő estig Puigdemont nem tett olyan konkrét kijelentést, amely szerint kedden biztosan a parlament elé terjesztenék a függetlenségről szóló nyilatkozatot. Ezt Marta Pascal, a katalán kormánypárt vezetője annyiban enyhítette a BBC-nek adott nyilatkozatában, hogy a parlamenti ülésen szimbolikusan elismerik az október 1-jei jogszerűtlen referendum eredményét, de nem hirdetik ki egyoldalúan a függetlenséget - írja a Bloomberg.

Az MTI szerint a katalán törvényhozás kedden délután hatkor ül össze, jelenleg ennek egyetlen napirendi pontja Carles Puigdemont katalán elnök felszólalása, amelyben értékeli az aktuális politikai helyzetet.

Kapcsolódó

Arra nehéz racionális választ találni, miért erőlteti a katalán kormány a régió elszakadását, miután ebből nem sok pozitívum adódna az ott élők számára - legalábbis gazdasági szempontból. Pláne, hogy az EU-n belül több tagállam is lenne, amely ha az unióba való felvételre kellene szavazni - amelyhez az összes tagállam beleegyezése szükséges - nem szavazná meg Katalónia felvételét. A sort nyilvánvalóan Spanyolországgal lehetne kezdeni, de hétfőn az MTI tudósítása szerint Franciaország is jelezte, hogy nem fogja elismerni a független katalán államot, ha az egyoldalúan kiáltja ki függetlenségét.

Nagy baj lesz

Az már ismert, hogy az EU szerint a népszavazás alkotmányellenes volt, és hogy ha Katalónia elszakadna Spanyolországtól, akkor az EU-n kívül találná magát. Bár ez a régió adja a spanyol GDP körülbelül ötödét, kiszakadása után komoly káoszba süllyedne - legalábbis erre figyelmeztetett hétfőn a spanyol miniszterelnök-helyettes, Soraya Saenz de Santamaría a COPE spanyol rádiónak nyilatkozva. Azt is jelezte, hogy a spanyol kormány kész közbelépni és visszavenni az irányítást a régió felett, ha Puigdemont egyoldalúan kinyilvánítja a függetlenséget - írja a Bloomberg.

A spanyol energiaügyi miniszter, Alvaro Nadal is arra figyelmeztetett, hogy az elszakadás a katalán gazdaságnak nagyobb kárt okozna, mint az augusztusi terrortámadás. Eközben több nagyobb vállalat is jelezte, hogy elviszi székhelyét Katalóniából a jogi bizonytalanság miatt, amelyhez a spanyol kormány könnyítést adott.

Köldökzsinórok

Nadal arra is felhívta a figyelmet, hogy Katalónia nem önálló az energiaellátásban, nagy spanyol vállalatokra van utalva e szolgáltatások terén. Ezzel arra utalt, hogy elszakadása esetén a régió a villamosenergia-ellátását és a kommunikációs hálózatának működését is kockára teszi - ami a pénzügyi szektorának működésére is kihatna.

A katalán kormány egyik vezető tisztviselője párbeszédet sürgetett a spanyol kormánnyal, mondván: Európa gazdaságának kárt okozhat, ha nem találnak megoldást a konfliktusra. Raül Romeva, a szeparatista kormány külügyi tanácsosa pedig azt mondta, hogy az ajtajuk mindig is nyitva állt Mariano Rajoy miniszterelnök előtt, ha tárgyalni szeretett volna.

Gazdasági öngyilkosság

Az október 1-jei referendum óta megjelent több elemzés is az elszakadás irracionalitását emelte ki. Hétfőn a Financial Times publicistája, Wolfgang Münchau arról írt, hogy az elszakadás még a legkeményebb brexitnél is nagyobb sokkot okozna, sőt, felér egy gazdasági öngyilkossággal. Egy "catalexit" - azaz Katalónia kiválása - nem jelentene mást, mint egy harmadik országbeli statust.

  • Ebben az esetben a katalánok elveszítenék a spanyol és ezzel együtt uniós állampolgárságukat, miközben a katalán szeparatisták a kettős állampolgárságban reménykednek. Münchau szerint ez teljesen irreális.
  • A kemény ellenőrzés lenne az EU és a Schengen-övezet határán, a katalánoknak vízumért kellene folyamodniuk, ha Spanyolország vagy az EU területére szeretnének utazni.
  • Mivel Katalónia nem lenne a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagja, nem lenne automatikus joga ahhoz, hogy csökkentse a WTO-vámokat.
  • Ami Münchau szerint a legkeményebb brexitnél is rosszabbá teszi a kilépést az az, hogy a függetlenséggel Katalóniának azonnal el kellene hagynia az eurózónát is.
  • A katalán kilépés hatására a világ egyik leggazdagabb régiójának bankrendszere összeomlana - azaz drámai visszatérés lenne az eurózóna válságához. Nem véletlen, hogy két katalán bank is úgy döntött, áthelyezi a székhelyét Spanyolország más területére. Szeretnék ugyanis biztosítani, hogy továbbra is hozzáférjenek az Európai Központi Bank és a spanyol jegybank forrásaihoz.

Mindezzel szemben a katalán részről annyi érv áll, hogy szerintük az EU nem engedheti meg magának, hogy elveszítsen egy gazdag régiót, ami a tagállamok között népesség arányában a 15. legnagyobb.

Persze elképzelhető, hogy Katalónia Montenegróhoz hasonlóan egyoldalúan bevezetné az eurót mint fizetőeszközt - jegyzi meg az FT publicistája -, csakhogy Montenegro egy pici ország alig több mint 3 milliárd eurós GDP-vel, szemben Katalónia 224 milliárd eurós GDP-jével, ami több mint Portugáliáé (és a magyar GDP több mint kétszerese). Nem beszélve arról, hogy Katalónia arra sincs felkészülve arra, hogy a függetlenség napján azonnal saját fizetőeszközt vezessen be. Azt pedig őrültségnek tartja Münchau, hogy egy ekkora fejlett gazdaságot jegybanki rendszer nélkül működtessenek.

Nem kéne erőszakoskodni

A monetáris unió viszont el is lehetetleníti a regionális függetlenségi mozgalmat - véli a publicista. A katalán választóknak legalább az egyharmada uniópárti. Erre mutatott rá az a hétvégi hír is, miszerint a katalánok többsége nem is támogatja az elszakadást Spanyolországtól. Az NC Report nevű közvélemény-kutató október 4. és 7. között végzett kutatása szerint Katalóniában a megkérdezettek 58,9 százaléka válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy támogatja-e Katalónia függetlenségének egyoldalú kinyilvánítását, míg az ország többi részében élők 79,4 százaléka ellenezte ezt a lépést - írta az MTI.

Mindezek fényében Münchau - mások mellett - úgy véli, hogy a spanyol kormány függetlenséggel szembeni ellenállása a legrosszabb opció minden lehetőség közül, miután Madrid ezzel csak a szeparatistákat erősíti, olyan gazdasági csapást hozva ezzel, amelyet Spanyolországnak, Katalóniának és az EU-nak el kellene kerülnie.

Tovagyűrűző hatás

Nem beszélve arról, hogy egy félrekezelt katalán helyzetnek milyen tovagyűrűző hatása lehet. Mohamed A. El-Erian, az Allianz vezető tanácsadója a Bloombergen írt véleményében a jelenlegi status quót egyre tarthatatlanabbnak látja. A pozitívabb eredmény érdekében a süketek párbeszéde helyett szerinte ideje lenne hiteles és konstruktív tárgyalást kezdeményezni, európai mediátorok - lehetőség szerint nemzetközi szereplők -, illetve természetesen spanyol és katalán illetékesek részvételével.

A pénzügyi szakember arra figyelmeztet, hogy minél tovább húzódik a válság, annál nagyobb lesz a kockázata a további károknak. Ráadásul már az erőszak alkalmazásának kockázata is túl magas ahhoz, hogy figyelmen kívül lehessen hagyni.

(Fotó:  AFP PHOTO / JORGE GUERRERO)