Az Iszlám Állam (IÁ) párizsi terrortámadását követően a politikusok - akik eddig nem mutattak nagy elszántságot a terrorszervezet felszámolására - esküdöznek, hogy leverik a Szíria és Irak területén berendezkedett IÁ-t. A világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20 hét végi törökországi tanácskozásán letették a főesküt, hogy lehetetlenné teszik a szervezet finanszírozását, megakadályozzák, hogy új embereket toborozzon.

Emellett megfontolják hírszerzési információik megosztását egymással, erősítik a határellenőrzést és biztonságos menedékzónákat hoznak létre Szíriában. A helyzet normalizálásához azonban mindez nagyon kevés - derül ki a Bloomerg háttérelemzéséből. Az IÁ létrejöttét az tette lehetővé, hogy az arab világ tele van alig vagy egyáltalán nem működő államokkal (Egyiptom, Irak, Líbia, Szíria) - mondja Bruce Riedel a CIA volt munkatársa.

Az al-Kaida nyomában

Ebből következően nem lehet megoldani a problémát az okok felszámolása nélkül. Ez viszont nem megy egyik napról a másikra, sőt a következő néhány év sem elég erre. A szakértőt igazolja, hogy a párizsi támadást megelőzően gyors egymásutánban több akciót is sikeresen végrehajtott az IÁ: felrobbantottak egy orosz utasszállító repülőgépet, és robbantottak Libanonban és Irakban is.

Más szóval az elfoglalt területeiken kívül is sikeresen akcióba léptek. Ez eddig az al-Kaida jellemzője volt. A terroristák esélyeit javította Barack Obama elnök elkötelezettsége, hogy távol tartja az USA-t a háborúktól. Ez most szakértők szerint növeli az esélyét annak, hogy Amerikai és szövetségesei területén csapnak le. Ezért lehet, hogy az eddig ódzkodás a beavatkozástól odavezet, hogy a jövőben jóval nagyobb szerepet kell vállalniuk a probléma megoldásában.

Kevés volt

A légitámadások indító országok és szövetségeseik abban bíztak, hogy az IÁ legyűréséhez elég lesz, amit eddig tettek. Több mint nyolcezer bevetésben támadták a szervezet állásait, ami ötmilliárd dollárjukba került - derül ki a Pentagon adataiból. A terroristák elvesztették az észak-iraki Sinjar városát, miután a Bassár el-Aszad elnökhöz hű csapatok felszabadítottak egy másik helységet a két éve tartó ostrom alól. Egyes elemzők szerint a párizsi akció az IÁ kétségbeesett válasza volt ezekre a kudarcokra.

Ennek azonban ellentmond, hogy a támadás nem elszigetelt akció volt - hívja fel a figyelmet Partick Skinner, szintén volt CIA-alkalmazott, aki jelenleg saját biztonsági cégét vezeti. Egy olyan modern, erős biztonsági rendszerrel rendelkező ország elleni sikeres támadás, mint Franciaország, nagy előkészítést igényel. Kikerülték a hírszerzést és a többi biztonsági zárat, ami egyszerűen aggasztó.

Takarítsuk el őket!

Kiterjedt katonai beavatkozást ajánl Thomas Donnelly, a konzervatív American Enterprise Institute szakértője. Ez azonban a kezdeti időkben 150 ezer fős hadsereg bevetésével járna, és a háború költségei meghaladnák az ezermilliárd dollárt. Donnelly ennek ellenére úgy véli, bármi, ami kevesebb a tisztán katonai megoldásnál, semmit sem ér. Ez egy háború, ha valaki nem vette volna észre - hangsúlyozza.

A gond az, hogy a közel-keleti országok érdektelensége miatt még egy ilyen jelentős szerepvállalás sem ígér sikert. Szaúd-Arábiát jobban aggasztja Irán erősödése, mint az IÁ. Egyiptomnak komoly gondjai vannak a területén működő terrorszervezetekkel, Iraknak az olajár esése miatt kieső exportbevételek okozzák a legnagyobb fejfáját, Törökország inkább a kurdokkal harcolna.

Kevesebb is elég?

Michael O'Hanlon amerikai szakértő szerint az olcsóbb megoldás kulcsa az, hogy feladják egységes Szíria megteremtésének célját. Egyes területeken a kurdokkal kell együttműködni, miközben segíteni kell a mérsékelt csoportokat, máshol légtérzárakat kell elrendelni. NATO- és szövetséges csapatokat kell küldeni a lojális csoportok kiképzésére és a humanitárius helyzet javítására.

Az USA-nak több kiképzőt és különleges egységet kell Irakba küldenie és folytatnia kell a légitámadásokat. Így a résztvevő országoktól elég lehet 10-10 ezer ember bevetése.

Más szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy mindenképpen az iszlám szunnita ágához tartozó csapatokat kell harcba küldeni az IÁ ellen. Jelenleg főként síiták, irániak és a Hezbollah szervezet emberei harcolnak ellenük, ezért a szunniták védelmezőinek szerepében tetszeleghetnek. Ha nem sikerül fordulatot elérni ebben, akkor a háború kiterjedhet Európára és elérheti akár az USA-t is.

Tévednek a magyarok is

Téved, aki azt hiszi, hogy a terroristák többsége muzulmán - derül ki az Europol adataiból. A 2007-től 2009-ig rendelkezésre álló statisztika szerint az európai terrortámadásoknak mindössze 0,4 százalékáért tehetők felelőssé muzulmán vallású emberek. Az akciók túlnyomó többségét, 84,8 százalékát különféle szeparatista csoportok követték el, szélsőséges baloldaliak pedig a 6,5 százalékukért tehetők felelőssé.

Egy tavalyi statisztika is igazolja, hogy az európaiaknak eltúlzott képük van a muzulmánokról. Sokkal erőteljesebbnek látják a jelenlétüket a valóságosnál. Az Europol több országban megkérdezte az embereket, hogy szerintük a népességen belül mekkora a muzulmánok aránya, majd ezt összevetették a valós statisztikai adatokkal. Íme az eredmény:

Muzulmánok aránya a népességben (%)
Valós arányAz megkérdezettek
becslése
Belgium629
Franciaország831
Lengyelország0,15
Magyarország0,17
Nagy-Britannia521
Németország619
Olaszország420
Spanyolország216
Svédország517
Forrás: Europol