Nagyon sok szakértő egyetért abban, hogy a Közép-Európai Egyetem (CEU), amelyet a felsőoktatási törvény módosítása lehetetlen helyzetbe hozott, a liberális gondolkodás egyik utolsó bástyája az Orbán Viktor egyre autokratikusabb uralma alá kerülő Magyarországon - kezdi a Washington Poston megjelent elemzését Maurits J. Meijers holland politológus.

A magyar kormány tagadja, hogy a módosítás célja a CEU bezárása lenne, de Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elismerte, hogy a budapesti vezetés elkötelezte magát az olyan pszeudocivil szervezetek visszaszorítása mellett, mint azok, amelyeket Soros György magyar származású üzletember alapított.

Számoljunk!

A CEU-ügy nem váratlan fejlemény Orbán politikájában, amely az illiberális állam kialakítására irányul. A kormányzó Fidesz uralma alá hajtotta az alkotmánybíróságot, korlátozta a sajtószabadságot és még az internet-hozzáférés ellen is indított egy támadást. Az Európai Unió halvány válaszokat adott a liberális demokrácia alapelemei elleni rohamokra.

A Fidesz pártcsaládját, az Európai Néppártot (EPP) különösen sokan ostorozzák azért, hogy hezitál fellépni a magyar kormánypárt ellen. A politológus megvizsgálta, hogyan reagáltak az Európai Parlament (EP) különböző frakcióinak tagjai a "magyar ügyre".

Átnézte a parlamentben 2010 áprilisa, a második Orbán-kormány hatalomra kerülése és 2017 januárja között feltett 1634 írásbeli képviselői kérdést. Abból indult ki, hogy a képviselők bármilyen ügyben feltehetnek ilyen kérdéseket, következésképpen jelentősen befolyásolhatják ezzel az EP napirendjét.

Szőnyeg alá

A politológusok egyetértenek abban, hogy a pártok alaposan megválogatják, milyen ügyeket igyekeznek előtérbe tolni, és milyeneket hanyagolnak. Nyilván aszerint döntenek, hogy milyen politikai napirend, közbeszéd szolgálja az érdekeiket. Ennek alapján a holland kutató úgy véli, hogy az EPP várhatóan igyekszik majd a szőnyeg alá söpörni az Orbán-kormány körüli felhajtást, egyszerűen azért, mert számára mindent felülír az az érdek, hogy megtartsa a Fidesz 12 képviselői szavazatát.

Van, akinek tetszik

Ezt látszanak igazolni a táblázat számai is. A legtöbb kérdést a baloldal különböző irányzatai, a liberálisok és a zöldek tették fel Magyarországgal kapcsolatban, a néppártból már csak nagyjából minden második képviselő tett fel egy-egy kérdést hét év alatt a magyar demokrácia állapotával összefüggésben. Ez világos jele annak, hogy nem akarnak hangsúlyt fektetni az ügyre.

Meijers összevetette az egy képviselőre eső kérdések számát a párcsoportok ideológiai elkötelezettségével, és azt találta, hogy minél radikálisabban jobboldali egy társaság, annál kevésbé zavarják a magyar kormány viselt dolgai.

Nagy különbség azonban, hogy míg az EPP hallgatása stratégiai okokkal magyarázható, a radikális jobboldal esetén más lehet a háttérben. Ésszerűnek látszik feltételezni, hogy azért nem firtatják a demokrácia korlátozásával kapcsolatos magyar lépéseket, mert lényegében egyetértenek azzal, hogy Orbán egy félautokrata rendszert épít ki Magyarországon.

Ez viszont azt jelenti, hogy az Európai Parlament frakciói eltérően ítélik meg, milyen úton kellene továbbhaladnia az EU-nak, illetve milyen politikai rendszert kellene üzemeltetniük az uniós tagállamoknak.

Majd kiderül

A szakértők egyetértenek abban, hogy az EU-nak halvány jogi lehetőségei vannak egy tagállam megrendszabályozására, ha megsérti a közösség alapértékeit. Ezek használatát is korlátozza, hogy Orbán mesterfokra fejlesztette azt a technikát, amivel autoritáriánus lépéseit egyszerű adminisztratív szabályozási változtatásoknak álcázza.

Elvileg be lehetne vetni az uniós alapszerződés hetes cikkelyét, amelynek alapján meg lehetne vonni a magyar szavazati jogot az EU-ban, ám ezt a konszenzusos lépést igénylő döntést a magyarországihoz hasonló cipőben járó lengyel kormány vezetője biztosan megvétózná. Ezért a két ország ellen egyszerre kellene benyújtani egy ilyen indítvány, ami nem látszik reális ötletnek.

Kiderül

Az EPP és a pártcsalád befolyásos vezetői, köztük Angla Merkel német kancellár elítélték Budapest CEU-ellenes fellépését, a tudomány szabadságának korlátozására irányuló magyar intézkedéseket. A kérdés az, hogy a Fidesz-kormánnyal szembeni nyilvános fellépés az EPP Orbánnal kapcsolatos politikájának lényeges változását jelzi-e vagy csak arra szolgál, hogy elcsendesítse azokat, akik bírálják a pártcsaládot eddigi langyos fellépése miatt a magyar kormányfővel szemben.