Mind Van Rompuy, mind Barroso igyekezett hangsúlyozni, hogy a Keleti Partnerség országainak esetleges uniós társulása minden szomszédos országnak, így Oroszországnak is csak hasznára válhat. Van Rompuy azt is kiemelte, hogy a Moldovával és Grúziával parafált társulási és szabadkereskedelmi megállapodás összeegyeztethető a két országnak Moszkvával fennálló kereskedelmi megállapodásaival.

Barroso beszédében egy Lisszabontól Vlagyivosztokig tartó gazdasági övezetről beszélt, amely - mint fogalmazott - most álomnak tűnhet. A kontinens integrációja nem lehetséges egyik napról a másikra - szögezte le Barroso. A portugál politikus szerint ennek a folyamatnak egyik kulcseleme a Keleti Partnerség, amely nem valaki ellen irányul, hanem valami érdekében jött létre: azért, hogy az abban résztvevő országokban növekedjen a jólét, emelkedjen az életszínvonal. Nem az a cél, hogy ártsunk Oroszországnak - jelentette ki a bizottság elnöke.

"Le kell számolni azzal a felfogással, hogy ami az egyikünknek hasznot hoz, az a másiknak árt. Elutasítjuk a két, egymással szemben álló tömb koncepcióját" - húzta alá Barroso, aki szerint garantálni kell, hogy a Keleti Partnerség országai szuverén módon, maguk dönthessenek a saját sorsukról.

"Oroszország mindig is tiszteletben tartotta, most is tiszteletben tartja és a jövőben is tiszteletben fogja tartani minden nemzetközi szereplő szuverén jogait, beleértve a Szovjetunió széthullásával létrejött államokat is" - hangoztatta az orosz elnök. Vlagyimir Putyin kifejtette, hogy Moszkva számára ez nem Ukrajna szuverenitásáról szól, hanem az Oroszországra gyakorolt gazdasági hatásokról. Putyin rámutatott, hogy ha az EU és Ukrajna között megvalósul a szabadkereskedelmi egyezmény, akkor Oroszország nem tudja majd fenntartani a jelenlegi preferenciális vámtarifarendszert Kijevvel szemben. Az orosz elnök arra is utalt, hogy szerinte az EU-ukrán szabadkereskedelmi megállapodás lehetőséget adna az uniós vállalatoknak, hogy a "hátsó ajtón belopakodjanak" az orosz autópiacra.

Barroso rámutatott, miszerint vannak olyan kérdések, amelyekben ki kell jelenteni: egyetértenek Putyinnal abban, hogy nem értenek egyet, mint például az energiapolitika. A bizottság elnöke Dosztojevszkijtől idézett, mondván: túl sok boldogtalanság született már a félreértésekből és a kimondatlan szavakból. Aláhúzta: közös érdekeink Oroszországgal túl fontosak ahhoz, hogy problémákat rendezetlenül hagyjuk. Barroso kijelentette például, hogy az EU számára kiemelten fontos az úgynevezett harmadik energiacsomag. Vlagyimir Putyin viszont az egy évvel korábbi csúccsal ellentétben most nem hangsúlyozta külön ezzel kapcsolatos ellenérzéseit, csak annyit mondott: az álláspontunk ismert.

Putyin kifejtette: az Ukrajnának adott 15 milliárd dolláros orosz kölcsön és a gázárkedvezmény nem az egyik vagy a másik ukrajnai politikai erő, egyik vagy másik kormány, hanem az ukrán emberek, az ukrán nép támogatását szolgálja. - Számunkra az a fontos, hogy az ukrán gazdaság hitelképes legyen, növekedést produkáljon és jövedelmet termeljen, hogy idővel visszakaphassuk a kölcsönadott pénzt - magyarázta az orosz elnök, külön kitérve arra, hogy Oroszország nem támasztott olyan feltételeket, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

Ukrajnával kapcsolatban az uniós vezetők aláhúzták: szorosan figyelemmel kísérik a fejleményeket, elítélik az erőszakot. "A felelősöket meg kell büntetni, és azt akarjuk, hogy tiszteletben tartsák az alapvető jogokat. Ebben az ukrán hatóságoknak kiemelt felelősségük van" - hangsúlyozta Herman Van Rompuy, aki újságírói kérdésre kifejtette, hogy az ukrán belpolitikai helyzet részletkérdéseibe nem bonyolódtak bele, azt pedig, hogy legyen-e Ukrajnában előrehozott parlamenti vagy elnökválasztás, a demokratikus ukrán intézményeknek kell eldönteniük.

A megbeszéléseket mind az uniós, mind az orosz fél produktívnak, őszintének, konstruktívnak nevezte. Közölték azt is, hogy megállapodást kötöttek az együttműködésről a terrorizmus elleni küzdelem terén.