Az Európai Unió központjában egyre intenzívebben dolgoznak a tartalék terven arra az esetre, hogy ha Orbán Viktor, Magyarország és Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke megvétózná a következő hétéves uniós költségvetés, illetve a koronavírus-válság kezelését szolgáló közös európai helyreállítási alap elfogadását - írja a Financial Times brüsszeli diplomáciai forrásra hivatkozva.

A nagyjából ezermilliárd eurós költségvetés ebben az esetben nem lépne életbe, és az EU egy évre szóló megszorító büdzsével működne tovább, megismételve a 2020-as év keretösszeget.

A 750 milliárd eurós helyreállítási alapot viszont a 25 uniós tagállam létre tudja hozni a két kimaradó ország részvétele nélkül is. A brit üzleti lap értékelése szerint az, hogy az Európai Bizottság apparátusa gőzerővel keresi a lehetőséget, a helyzet komolyságát mutatja. A lengyel-magyar vétó megakadályozhatja, hogy a sürgős pénzinjekcióra szoruló dél-európai országok megkapják a koronaválság kezelését szolgáló forrásokat. Az uniós vezetők december 11-én kezdődő csúcsértekezletükön döntenek a két keretről, a lengyel és a magyar kormányfő azért akar vétózni, mert szerintük átláthatatlan követelményt támaszt az unió azzal, hogy a kifizetéseket nem egyértelműen definiálható jogállamisági feltételek teljesítéséhez köti.

Holtpont

Az uniós forrás szerint a helyzet jelenleg úgy néz ki, hogy a két tagállammal holtpontra jutottak a tárgyalások. Senki sem szeretné, ha a kompromisszum helyett a 25 tagállamnak külön utat kellene választania, ám ha a magyar és a lengyel kormány nem változtat az álláspontján, akkor nem lesz más lehetőség.

A brüsszeli apparátus olyan alap felállításának lehetőségeit vizsgálja, amely megfelel az eredeti helyreállítási alap feltételeinek, azaz az uniós tagországok közös kötvénykibocsátásból töltenék fel pénzkeretét, majd ezt a keretet kisebb részben támogatásként nagyobb részben kedvezményes hitelként adnák tovább a tagországoknak.

A brit lap forrása szerint a konkrét terv még nem készült el, de jogilag megvan lehetőség arra, hogy a 25 ország önálló útra lépjen. Fontos, hogy a jogi alap az EU irányításáról szóló szabályozásra épülne, aminek érvényesítése nem igényli a tagállamok egyhangú hozzájárulását, nem pedig az uniós alapszerződésre. A tisztviselő szerint biztosak benne, hogy találnak megoldást, mégpedig gyorsan.

Mi lesz, ha nem lesz?

Ha nem lesz megállapodás a két keretösszegről, akkor az EU formálisan elfogadott költségvetés nélkül kezdi meg az új évet, amire 30 éve nem volt példa. Emiatt euró tízmilliárdok fognak hiányozni olyan céloktól, mint a klímaváltozás elleni harc, a bevándorlás kezelése vagy az Erasmus egyetemi diákcsereprogram.

Az unió strukturális alapjai, amelyeknek Lengyelország és Magyarország nagy kedvezményezettjei, szintén lyukasak lesznek a megszorító költségvetés érvényesítése esetén. Brüsszel nem fog kohéziós forrásokat utalni új projektekre, mert nem lesz miből. Összesen az EU-s kifizetések 25-30 milliárd euróval lesznek kisebbek annál, amekkorák az új hétéves költségvetés elfogadása esetén lennének.

Angela Merkel német kancellár, aki az EU soros elnöki tisztségét ellátó Németország vezetőjeként igyekszik kompromisszumot találni a vitában, azt mondta, hogy a jövő heti uniós csúcs nagyon-nagyon fontos tanácskozás lesz a gazdasági válság megoldása szempontjából. Sajnos nem jelenthetem, hogy a küldetést, a konszenzus megteremtését sikerült teljesíteni, annak ellenére, hogy szerettem volna - állapította meg keserűen a napokban.