Az első munkanapon mintegy 20 millió hordónyi kőolaj cserélt gazdát. Az első ügyletet a svájci Glencore, a világ egyik vezető bányaipar, nyersanyag-kitermelő és -kereskedő vállalata kötötte - írja az MTI.
Elemzők szerint több ok is van, ami miatt egyelőre kevésbé csábító a sanghaji piac a világ más energiatőzsdéihez képest. Ilyen például, hogy a tőzsdeszabályokat inkább a kormány alakítja, semmint a piac. Nem teszi vonzóvá a börzét az sem, hogy az ázsiai kereskedési órákban van nyitva, azaz - közép-európai idő szerint - reggel 9 órakor már bezár. Emiatt a londoni és a New York-i kereskedők kiesnek saját időzónájuk miatt, ami viszont jelentősen csökkenti a piac likviditását.
Kína 1993-ban már megpróbálkozott a határidős jegyzés bevezetésével a belföldi piacon, de a próbálkozás kudarcot vallott, a kereskedést egy évvel később leállították a rendkívül nagy árkilengések miatt.
Korábbi közlés szerint egy-egy ajánlat 1000 hordóra vonatkozik, a hordónkénti legkisebb ármozgás 0,1 jüan. A napon belüli ár egyelőre szűk, 4 százalékos sávban mozoghat, ha kitör ebből, felfüggesztik a kereskedést.
A Société Générale adatai szerint az olajpiacok döntő részén dollárban zajlik a kereskedés. Naponta mintegy 82,2 millió hordó (1 hordó=159 liter) kőolajjal kereskednek a világon, és ebből csupán 300-350 ezer hordó, amit nem dollárban adnak és vesznek.
Kína tavaly lekörözte az Egyesült Államokat és a kőolaj legnagyobb importálója lett a világon. Kína tavalyi olajimportja napi átlagban mintegy 8,43 millió hordó volt.