A Capital Economics szerint hat keleti EU-gazdaság - Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Románia és Bulgária - hazai összterméke átlagosan 5,3 százalékkal bővülhetett éves összevetésben a tavalyi utolsó három hónapban.

A régió feldolgozószektorának mindenekelőtt az erőteljes euróövezeti kereslet adott lendületet, a meredek ívű bérnövekedés, az alacsony munkanélküliség és a támogató költségvetési politika pedig a háztartási fogyasztás élénkülését segítette.

Kapcsolódó

Magyarországon a ház jelentősen gyorsuló, 4,5 százalékos éves összehasonlítású gazdasági növekedést vár 2017 negyedik negyedévére az előző negyedben elért 3,9 százalékos ütem után. A tavalyi záró negyedévre általa számított magyar növekedés 2014 második negyede óta a leggyorsabb lenne, és 1,3 százalékos negyedéves összevetésű növekedésnek felelne meg.

Az aktivitási adatok a magyar gazdaság növekedési ütemének széles bázisú gyorsulására utalnak. Előretekintve - csakúgy, mint a közép- és kelet-európai térség egészében - várhatóan "valamelyest fogy majd a gőz" a magyar gazdaság növekedési lendületéből is, ahogy a beruházások élénküléséből eredő felhajtóerő gyengülni kezd, a várhatóan szigorodó költségvetési politika pedig valószínűleg nyomot hagy a hazai keresleten.

A régió növekedése is jó eséllyel tetőzött a tavalyi utolsó negyedévben, mivel a gazdasági ciklusok kezdenek kifutni, emellett az infláció gyorsulása és a kamatok ezt követő emelkedése várhatóan nyomást gyakorol majd a hazai keresletre a vizsgált keleti EU-gazdaságokban. A ház ugyanakkor a térség legtöbb gazdaságában a növekedési ütem meglehetősen fokozatos lassulására számít, bár a román hazai össztermék, amely a tavalyi harmadik negyedévben kilenc éve nem mért éves ütemben, 8,8 százalékkal nőtt, valószínűleg markánsabb lassulásnak indul, mivel "egy percig sem volt valószínű, hogy ez az ütem megismételhető lesz".

A magyar gazdaság más nagy londoni házak várakozása szerint is élénk növekedési lendülettel zárta a tavalyi évet.

A Morgan Stanley szintén 4,5 százalékos éves szintű növekedést valószínűsít Magyarországon 2017 negyedik negyedére. A ház 2017 egészére 3,7 százalékos, 2018-ra 3,5 százalékos növekedéssel számol a magyar gazdaságban. A magyar gazdaságnak továbbra is jelentős hajtóerőt ad a háztartási szektor fogyasztása, amely a cég várakozása szerint folyamatosan 4 százalék feletti éves ütemben bővül. (Mit vesznek a magyarok?)

A ház szerint valószínűleg még mindig jelentős mértékű, korábban lefojtott potenciális kereslet van a magyar gazdaságban, amely az elmúlt évek markáns alulteljesítése után most felszabadulhat. A Morgan Stanley a szélesebb londoni konszenzussal összhangban 2,8 százalékos éves átlagos inflációt vár Magyarországon 2018-ra.

Meggyőződésük, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) enyhítő alapállású, a hozamgörbe hosszú végének lejjebb vitelére összpontosító monetáris politikája akkor sem módosulna, ha az idei éves infláció meghaladná a jegybank 3 százalékos központi célszintjét.

A Commerzbank szerint Magyarországon az utóbbi időszakban gyorsult valamelyest a maginfláció, és a további idei minimálbérnövelés e folyamatnak plusz hajtóerőt ad. Azonban ezzel együtt is nehéz elképzelni, hogy az alacsony inflációval jellemzett jelenlegi globális környezetben a magyarországi infláció túllépné az MNB 3 százalékos központi célszintjét. Ráadásul az MNB alapállása van annyira enyhe, hogy nem valószínű a monetáris politika irányváltása egészen addig, amíg a magyarországi inflációs ütem a jegybank tűrési sávjának 4 százalékos felső határát át nem lépi.

Mindezek alapján a Commerzbank 2019 végéig valószínűtlennek tartja az MNB jelenleg 0,90 százalékos alapkamatának emelését.

A kép forrása: Pixabay